LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Jó néhány műkedvelő csillagász élvezettel rajzolja le azt, amit a távcsövön át lát, de az égbolt hiteles megörökítésének módja a fényképezés. A csillagászati fényképezéshez a legsokoldalúbban használható kamera az egyaknás tükörreflexes fényképezőgép. Ehhez legfőképpen azt várjuk el a kamerától, hogy zárszerkezetét nyitva lehessen tartani, és a film olyan hosszú ideig kapjon megvilágítást, ameddig szükséges. A távkioldó – amely a fényképezőgép érintése nélkül működteti a zárszerkezetet – szintén segít abban, hogy elkerüljük a gép bemozdulását és a kép életlenné válását. A kamera önállóan is használható, párhuzamos tubusra szerelve a távcső irányzékaként, vagy a teleszkóp primer fókuszában a szemlencse helyett. A legjobb felvételekhez különleges, nagy érzékenységű filmre van szükség, amely gyorsan reagál még a gyenge megvilágításra is. De mindig szükség van másfajta „trükkökre” is, mert ezeknek a filmeknek az átlagosnál nagyobbak a fényérzékelő szemcséik, ennélfogva a kép is szemcsésebb lesz. Néhány asztrofotográfus a legjobb felvételek érdekében a végsőkig elmegy: lehűti a filmjét, sőt az egész fényképezőgépét, hogy fokozza a fényérzékenységet.
A legtöbb digitális kamerán túl rövid a megvilágítási idő a csillagok fényképezéséhez. Ám egy különleges digitális felszerelés – töltéscsatolt eszközök (CCD-k) – már a film nélküli lehetőségeket tárják fel. A CCD sokkal érzékenyebb a filmnél, mert „megszámolja” azokat a fotonokat, amelyek az érzékelő chip valamelyik részét érik, és a felhasználó több felvételből kombinálhatja az adatokat. Egy képfeldolgozó program felerősítheti a képeket és kiválogathatja az adatokat. Egy egyszerű web helyhez kapcsolódó videó kamera is közvetítheti a csillagos ég képét – a megfelelő programmal. De a legnagyobb felbontású CCD-vel sem kapható ugyanolyan finom felbontás, mint egy filmmel.
