Ebben az évben a kisgyerek testi és szellemi téren egyaránt ugrásszerűen hatalmasat fejlődik. Növekszik a szókincse és már sokkal jobban tudja alkalmazni a nyelvtani szerkezeteket is, később pedig már a hanglejtését is változtatja majd. Előbb azonban el kell hagynia bizonyos korábbi szokásait, amelyeket még a gügyögés korszakában vett fel és csak ezután kezd majd el helyesen beszélni. A bébi nyelvben a kisgyerek gyakran elhagy mássalhangzókat és sok kettőzött szótagú szót használ. Beszédkészsége fejlődése során fokozatosan elhagyja a hibásan ejtett, vagy egyszerűsített szavakat. Ahogy a kisgyerek megtanulja felismerni és azonosítani a tárgyakat, besorolja és csoportosítja őket. Több tárgyat ugyanazzal a szóval jelöl, ha egy vagy több tulajdonságuk közös- általánosít és a szót, a kiterjesztett értelemben használja. Egy szóval utal majd különböző tárgyakra. A szavaknak ez az általánosított használata arra vezethető vissza, hogy még nem tud minden szót jól képezni, de olyan erős benne a közlési vágy, hogy a kimondani nem tudott szóhoz a legközelebb álló szót mondja ki helyette. A kisgyerek általánosíthat forma szerint: A labdát, az almát, a követ például „labdának” nevezi, általánosíthat méret szerint: a retikülre, a nejlon szatyorra és a bevásárló kosára egyaránt a „táska” szót használja. Hang szerint: „Ni-no” hanggal jelöli sok kisgyerek a síp, az autósziréna, az autóduda hangját. Általánosíthat mozgás szerint: „Tü-tü”-t mond sok kisgyerek, amikor biciklit, autót, autóbuszt, vonatot lát vagy éppenséggel ezekkel játszik. Amikor a kisgyerek egy szóval több dolgot is jelöl, ez nem azt jelenti, hogy nem tudja a két dogot megkülönböztetni.