A szignalizáció elve döntő szerepet tölt be az állatok és az ember életében. A jel figyelmeztető hatása, az ún. megelőző visszarükrözés előre felkészíti a szervezetet a szükséglet kielégítésnek vagy élete megvédésének küszöbönálló aktusára ezen keresztül a jövő határozza meg a jelenit. Az állatoknál valóság megelőző visszatükrözése elemi pszichikus, formákban megy végbe – érzetekben, észleletekben, képzeletben és a képi gondolkodásban. Ezek fiziológiai mechanizmusait nevezte Pavlov első jelzőrendszernek.
Az embernél a megelőző visszatükrözés a két jelzőrendszer kölcsönhatásában valósul meg, amelyben a vezető szerepet a második jelzőrendszer, azaz a beszéd és fogalmi gondolkodásfiziológiai mechanizmusa tölti be.
A reflexelmélet elveinek továbbfejlesztése megteremtette az alapot új természettudományos elméleti elképzelések kialakítására. Ezek szerint az agyban olyan struktúrák és folyamatok is találhatók, amelyek a külső környezetből érkezű információ aktív szelekciója révén biztosítják a tevékenység vezérlésének optimális feltételeit. E problematikát érintik a funkcionális rendszer és az „afferens szintézis” elméletei, a „reflex-gyűrű” koncepciója stb. A funkcionális rendszernek mint az agy integráns tevékenysége egységének koncepcióját P. K. Anohin fogalmazta meg.
Minden motoros aktus keletkezésének és kibontakozásának folyamatában alakul, miközben a már megvalósult mozgások többszörösen összehasonlítódnak a tevékenység végső, korábban kijelölt eredményével. A szándék megvalósítása közben végbemenő dolgokról, a működő izmok állapotáról szóló információ a központba fut be, ahol is megtörténik a már végrehajtott dolgok összehasonlítása azzal, aminek végrehajtására a szándék irányult, amit végre kellett hajtani.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány
Ezt mindenképpen olvasd el!
Egészségre nevelés
Igen nagy az egészségügyi intézményekben uralkodó higiénés viszonyok járványügyi jelentősége. A kórházak, rendelőintézetek és az …