LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A bal agyfélteke nyakszirti fali zónáit érő kortikális sérülések esetében zavarok lépnek fel a térorientációban, a geometriai viszonyokkal való operációkban, a fejbeli számolásban s egyes grammatikai konstrukciók elemzésében.
Képek és gondolatok micsoda elképesztően bonyolult mintáit szövi a skizofrén beteg fantáziája! Milyen képtelen félelmek és hatalmas szenvedélyek marcangolják a pszichózisban szenvedő ember elborult elméjét; milyen furcsa, sőt rémséges cselekedeteket képes végrehajtani! A pszichikus megbetegedésekben szociális, pszichológiai, biokémiai s más tényezők is szerepet játszanak. Ezek azonban csak azért képesek felbontani a pszichikum normális állapotát, mert pusztító hatást gyakorolnak anyagi szubsztrátumára – az agyra.
Az agyról szóló tanítás hosszú történeti utat tett meg, amelynek során két alaptendencia rajzolódott ki: a pszichikus jelenségek szigorú lokalizációjának koncepciója és az a felfogás, amely szerint az agy egységes egészként funkcionál. A múlt század elején F. J. Gall osztrák tudós megpróbálta kidolgozni az agy organológiáját. Az agyat szervek összességének tekintette, és úgy vélte, hogy ezekben nyernek elhelyezést az érzések, az emlékezet, a szülői szeretet, a költői tehetség, a ravaszság, a hűség stb. stb. E nézettel szemben J.-P. Flourens francia fiziológus lépett fel és azt állította, hogy az agy homogén tömeget alkot, amely egységes egészként működik. E koncepció nemcsak elméletileg, kísérletileg is alátámasztásra talált. De ezzel egyidejűleg felhalmozódtak olyan tények is, amelyek az egyértelmű lokalizáció elmélete mellett szóltak. Így megállapították, hogy a bal agyfélteke homloktekervényének roncsolódása beszédzavarokat idéz elő. A bal halántéktáj sérülése esetén az ember többé nem hallja és nem fogja fel mások beszédét. A bal félteke hátsó homloki zónáinak sérülése pedig a beszédképesség elvesztésére vezet. Megállapítást nyert, hogy a látás a féltekék tarkólebenyével, a hallás pedig a halántéklebenyekkel van kapcsolatban. Kísérleti vizsgálatok révén sikerült körülhatárolni a kéreg motoros zónáját és igazolni, hogy a homloklebeny egy-egy tekervényének ingerlésekor meghatározott izmok húzódnak össze.
