LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Elektródák használatával sikerült behatolni egész az egyes idegsejtekig és oszcillográfon regisztrálni reakcióikat. Az agyat alkotó neuronok hatalmas tömegét vetették alá hasonló „kikérdezésnek”. Ily módon tisztázták, hogy már az egyes idegsejtek különböző bonyolult funkciókat teljesíthetnek, mint például az ingerkeltők megkülönböztetése, megjegyzése, a rájuk való reagálás stb. De ha az inger monoton ismétlődik, a neuron fokozatosan megszűnik válaszolni rá: elektromos válaszreakciói kialszanak. Az ilyen agyi idegsejteket újdonság-neuronoknak nevezik. Az elektrofiziológiai módszer lehetővé tette, hogy ne csak tevékenységük végső megnyilvánulásai alapján (a tettekből és a szavakból) ítéljük meg az agyi struktúrák funkcionális állapotát, hanem közvetlenül is felmérjük ezt az állapotot.
Egy meghatározott pszichikus funkció anyagi szubsztrátumát nem egyetlen idegsejtnek, mezőnek, vagy akár agyi területnek, hanem sokaknak a munkája alkotja. Ennek megfelelően maga a pszichikum sem más, mint számos agyi terület aktív funkcionálásának eredménye, s ezek a területek bonyolult funkcionális és morfológiai kölcsönhatásban állnak egymással. Még a legegyszerűbb érzet keletkezése is feltételezi különböző kérgi területek és kéregalatti képződmények munkáját.
Az agy egységes egészként, bonyolult funkcionális rendszer gyanánt működik. Ennek során – és ez is természetes – a kéreg és az egész agy nem lehet izolálva a periferikus idegrendszertől, a szervezettől mint egésztől. Az agyműködés helyes megértéséhez csak úgy juthatunk el, hogy szintetikusan összevetjük az egyes neuronok tanulmányozása során nyert eredményeket az ember külső viselkedésének vizsgálatából származó tapasztalatokkal.
