A képzeletnek és a gondolkodásnak a jövőbeli cselekvések konkrét-meghatározott lefolyására való beállítódása esetenként döntő szerepet játszhat. Ebben áll a pszichológiai felkészültség problémája. Konkrét célt kell magunk elé tűzni. Például: Mindenképpen szeretnék egy autót. Ezután már képzeljük is magunk elé álmaink autóját.
A célnak meg kell jelennie a cselekvésben. A szándékot megvalósító erő az akarat, amelyben egységet képez a magát a tettben tárgyiasítani törekvő gondolat és érzelem.
Az akarati folyamat alkotóelemei az individuum által – meghatározott objektív elvek alapján – kitűzött cél és az elhatározás .
A legfontosabb pedig a meghozott, a kitűzött célnak megfelelő elhatározás végrehajtása. Az akarat nemcsak hogy nem áll szemben a gondolkodással, de egyszerűen nem lehetséges gondolkodás nélkül: hogy akarhasson, az embernek gondolkodnia kell. Az akarat a gondolkodás külső megvalósítása a cselekvésben.
A cél szabja meg azt a módot, ahogy a valóságos gyakorlat megváltoztatja a dolog formáját. Minden cselekvés valamiféle szándékot teljesít: mielőtt valamit valójában megtenne, az embernek előbb eszmeileg, elképzelésben kell ezt „megtennie”. Néha az ember cselekvés-programok egész sokaságát veszi végig a képzeletben, és csak miután kiválasztott egyet közülük, csak akkor tér rá magára a cselekvésre. Míg az állat valóságos viselkedésében követi a„próba-szerencse” módszerét, az ember ezt gondolatilag hajtja végre. Ha a kitűzött célt nem érte el, képzeletében azonnal befejezi a valóságban sikertelen cselekvést.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány