LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Azoknak az egyedeknek, melyek egyazon faj tagjai szükségük van arra, hogy valamilyen információt cseréljenek, tehát kommunikáljanak. Számukra ezt egy jelrendszer biztosítja, melynek részei a szaglás, látás, hallás. Az állatok egymás közötti hírközlését, információcseréjét nevezzük az állatok kommunikációjának. Ez alapvető feladatot tölt be a létfenntartásban, meghatározza a fajra jellemző magatartást. Viselkedést határoznak meg, változtathatják, vagy szüneteltethetik azokat. Világukban némely állat szaganyagokat termel, ezáltal kémiai kommunikációra képes. Ezt nevezzük feromonoknak. Ezek a kültakaró mirigyeiben termelődnek, innen bocsátódnak a külvilágba. Ebből az anyagból származik több emlősfaj jellemző szaga is, ilyenek például az egerek. A szagok sajátossága az, hogy hosszabb ideig hatásosak maradnak. Ennek több jelentősége is van. Az elől járó egeret társai a feromon nyomán követni tudják őt, valamint ez a méheknél a táplálékkeresést segíti elő. Mindezen kívül segíti a védekezést, a riasztó jelzések leadását is. Vannak olyan állatok, amelyek ezek segítségével jelölik ki saját területüket, például a kutya saját területén belül mindent levizel, ezzel megjelölve saját tulajdonukat.
Az állatok látására épül a vizuális kommunikáció, ebben a mozgás és a színek játszanak fontos szerepet. Például vizuális inger váltja ki a rigófiókák tátogó reakcióját is, de ide tartozik a méhek tánca is, ezzel Karl Frisch német biológus foglalkozott.
Az akusztikus kommunikáció pedig a jelrendszeren és a halláson alapul. Ez akkor lényeges, amikor a szaglás, vagy a látás nem úgy érvényesül. A madarak jelrendszere a legváltozatosabb. Beszélhetünk öröklött hangjelzésekről, valamint amikor az állat egyedi élete során tanulta a hangjel kiadását.
