LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A mai világ vezető nagyhatalmának alkotmánya abban az évben készült el, amelyben II. József császár szövetségre lépett II. Katalin cárnővel az oszmánok ellen, Budán megalakult a német színház, Kazinczy Ferenc Batsányi Jánossal létrehozta a Kassai Magyar Társaságot. Amikor az USA 1776-ban kikiáltotta függetlenségét Nagy-Britanniától, majd egy elhúzódó háborúval meg is védelmezte azt, a fő célja a szabadság biztosítása volt. Az erős központi hatalom a gyűlölt brit kormányzatra emlékeztette az amerikaiakat, ezért olyannyira korlátozták saját kormányzatukat, amennyire csak lehetséges volt. Nem szoros szövetséget, uniót hoztak létre, hanem csak 13 önálló állam laza szövetségét, vagyis konföderációt. Sokan még ettől is féltették a kivívott szabadságjogot, ezért a szövetség alapokmányát, a Konföderáció Cikkelyeit csak 1777-ben fogadták el, és 1781-től léptették életbe. Nem volt az új köztársaságnak se szövetségi végrehajtó hatalma, azaz kormánya, se központi igazságszolgáltató hatalma, vagyis legfelsőbb bírósága, csak egy egykamarás törvényhozó testülete, a Kongresszus. E testületben minden államnak egy szavazata volt, az apró Rhode Islandnek ugyanolyan, mint a tízszer olyan népes Virginiának. Minden törvényhez a szavazatok kétharmadát kellett biztosítani, az alaptörvényt pedig csak egyhangúlag lehetett volna megváltoztatni. Ám az államok olyannyira gyanakodtak egymásra, hogy még a kereskedelmi törvényeiket sem voltak hajlandóak összehangolni. Minden tagállam élte a saját életét, semmi sem kötötte össze őket egymással, csak a pénzügyeket, hadügyeket, külügyeket, haditengerészetet és postahivatalt irányították a Philadelphiában ülésező Kongresszus bizottságai.
