LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az első zsidótörvény
Magyarország helyzetét, külpolitikájának lehetőségeit és belpolitikai viszonyainak alakulását alapvetően megváltoztatta, hogy 1938. március 12-én és 13-án a hitleri birodalom minden nemzetközi tiltakozás nélkül megszállta és bekebelezte Ausztriát. A Darányi-kormány elsőként gratulált Hitlernek, miközben az uralkodó körök attól féltek, hogy a német csapatok nem állnak meg Hegyeshalomnál. A nyilasok azt remélték, eljött hatalomra kerülésük ideje. A magyar határok sérthetetlenségét Berlin csak Darányi kérésére és némi halogatás után ismerte el.
A belpolitikai helyzet olyan feszültté vált, hogy április elején Horthynak rádióbeszédben kellett megnyugtatnia a közvéleményt: fenntartja a rendet és minden szélsőséges kilengést elfojt. Hangsúlyozta, hogy Magyarországra nézve nem jelent semmiféle veszélyt a magyar-német közös határ létrejötte.
Néhány nappal később Darányi a parlament elé vitte a zsidótörvény-javaslatot. Ez volt az első ún. zsidótörvény Magyarországon. A nácik nürnbergi törvényeivel szemben ez a törvény nem faji, hanem vallási alapon határozta meg, hogy ki a zsidó. A törvény értelmében a sajtó, a színház, a film területén 1939 végéig, a kereskedelemben és az iparban öt év alatt 20%-ra kellett leszorítani a zsidók arányát.
A harmincas évek végén megerősödött a Darányi-kormány törekvése a szocialista mozgalmak felszámolására és azok „nemzeti” szervezetekkel történő helyettesítésére. Ezért és az új munkásrétegek megnyerésére szociális törvénykezésbe kezdtek, amely egyúttal állami beavatkozást jelentett a munkabérek és munkafeltételek szabályozásába. A meghozott szociális reformok egyik célja az volt, hogy az ipari proletáriátus átérezze, a kormány többé nem „hazátlan bitangnak”, hanem „nemzeti osztálynak” tekinti, amelyről gondoskodik, és amelyet oltalmaz a„zsidó nagytőke” ellen. Az intézkedések javították a dolgozók anyagi helyzetét, kedvezőbbé tették életkörülményeiket, s reményt nyújtottak még további előnyös változásokra.
