A Kurszki csata és következményei
1943 márciusában a szovjet téli offenzíva eredményeként létrejött az ún. kurszki kiszögellés. A német hadvezetés azt tervezte, hogy ebben a kb. fél Anglia nagyságú zsákban egyidejű északi és déli támadásokkal megsemmisíti a szovjet erőket, és visszaveszi a kezdeményezést. A szovjet vezérkar úgy döntött, hogy csapatai védelemben maradnak, felőrlik a támadó ellenséges erőket, és alkalmas időben ellentámadásba mennek át. Július 5-én indult meg a rendkívüli erejű német páncélos offenzíva. A németek áttörést nem tudtak elérni, néhány nap múlva támadásuk kudarcba fulladt. Ez döntő vereséget jelentett számukra a keleti fronton: többé nem tudtak kezdeményezően fellépni, az eseményeket ezután már a szovjet hadvezetés irányította. A Vörös Hadsereg október végére eljutott Belorusszia határáig, felszabadította a Donyec-vidéket, s november elején szabad lett Kijev. A Vörös Hadsereg 1943 folyamán 350 000 kmZ területet foglalt vissza, és 100 német hadosztályt vert szét. Az 1943-as hadműveleteket Zsukov és Vasziljevszkij marsallok irányították.
Partraszállás Szicíliában
1943 nyarán Eisenhower tábornok irányításával angol-amerikai csapatok szálltak partra Szicíliában és elfoglalták a szigetet. Az olasz király, aki a sikerek idején együttműködött a fasisztákkal, felmentette miniszterelnöki megbízatásából Mussolinit, majd a meglepett diktátort őrizetbe vétette. Olaszországban újjáalakultak a demokratikus pártok és szervezetek, kiszabadították a börtönökből a politikai foglyokat. Szeptember elején az olasz kormány fegyverszüneti egyezményt kötött a szövetségesekkel. Időközben jelentős német haderő megszállta Észak- és Közép-Olaszországot.