Az elhízottak számára a három leginkább javasolt mozgásforma a gyaloglás, a futás és a kerékpározás. Az energia leadás a testsúlytól, a megtett távolságtól is függ, és kevésbé a séta, a futás, illetve a kerékpározás sebességétől. Számítások szerint egy 70 kilogrammos embernél 120 kalóriát lehet leadni 1,75 kilométer futással, 3,5 kilométeres sétával, illetve 5 kilométeres kerékpározással. A bruttó energiafelhasználásban tehát a futás előnyösebb a sétánál, utóbbi pedig a kerékpározásnál. A mozgás kedvező hatásához tartozik, hogy vizsgálatok szerint hatása a mozgás utáni időre is kiterjed. Komoly fizikai terhelés után az alapanyagcsere még hosszú órákon át emelkedett marad, mégpedig akár 10-25 százalékkal is. Ez plusz energiák leadását jelentheti a fizikai terhelés alatt leadott energiákon kívül. A tréninggel kapcsolatban sokan felvetik, hogy növeli az étvágyat, ezáltal nagyobb táplálékfelvételre ösztönöz, így amit nyertünk a réven, elveszíthetjük a vámon. Ezt a kérdést is több vizsgálat is tisztázta, állat- és emberkísérletekben egyaránt. A vizsgálatoknak az lett a végső konklúziója, hogy minimális mozgásszintig az étvágy inkább csökken, egy normális fizikai aktivitás mellett az étvágy ténylegesen megnő, azonban, ha extrém mértékű fizikai terhelésnek tesszük ki magunkat, akkor az étvágy megint csökken. Állatkísérletekben ez úgy volt mérhető, hogy napi maximum 5 órás fizikai terhelésük során a táplálékfelvételük, étvágyuk fokozatosan nőtt, 6-8 órás terhelésnél viszont már csökkent. Úgy néz ki tehát, hogy komolyabb terhelésnél nem kell számolnunk étvágyfokozó hatással.