LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az emberi agyat úgy képzelhetjük el, mint egy bonyolult kibernetikai rendszert, amely információt fogad be és dolgoz fel, s az emlékezet blokkjaiban megőrzi ebből azt, ami szükséges. A külső információ az érzékszerveken keresztül jut az agyba. Az előbbiekben megy végbe az információ átkódolása: az ingerkeltő sajátos energiája idegimpulzusokká, azaz kiváltó okával kapcsolatos információt hordozó elektrokémiai folyamattá alakul át.
A külvilágból az érzékszerveken keresztül az emberi agyba jutó információ általános mennyisége másodpercenként 100 ezer egység (bit) körül mozog. Ennek az információs lavinának azonban csak egy jelentéktelen része válik a tudat tényévé. A tudatos feldolgozásra kerülő információ mennyisége a különböző szerzők szerint 25-100 bit/sec körül ingadozik. Az agy gondosan szelektálja az információt. Még ha a fenti adat felső határát fogadjuk is el, abból is az következik, hogy a befogadott információnak csupán egy ezreléke válik tudatossá.
Az agy munkájának kibernetikai rendszereken történő modellálása révén hatalmas sikereket értek el az információfeldolgozás hatékonyságának tekintetében. A modern számítógépek a műveletek sebességét, az információkikeresés gyorsaságát és az operatív memória terjedelmét illetően felülmúlják az emberi agy teljesítményét, tartós memóriájuk pedig egyre jobban megközelíti az agyi emlékezet terjedelmét. Éppen ezért a számítógépek ma már képesek megoldani számos olyan feladatot, amelyre vonatkozólag mindeddig feltételezték az ember kizárólagos előjogát (például sakk- és dámajáték, matematikai tételek bizonyítása, zeneszerzés).
