LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az emlékező képesség, memória alatt a köznapi szóhasználatban többnyire a lexikális jellegű ismeretek és személyes élmények megszerzése és felidézése képességét szokták érteni. A memória azonban jóval több ennél: tárgyi, élményekre vonatkozó általános és személyes adatokat, de ezen kívül nem verbális jellegű ügyességeket, készségeket is magában foglal. Az emlékezet egyes működési formái és szakaszai tekintetében sajnos nincs egységesen elfogadott szakmai terminológia, ezen túlmenően esetenként az orvosi és pszichológai nézőpont is sokban különbözik. A különbségek bemutatása helyett az alábbi didaktikus egyszerűsítés segíthet az alapjelenségek megértésében, az orvosi megközelítés elsődleges nézőpontjából kiindulva.
Mi az emlékezés? Nyírő klasszikus meghatározása szerint – az a folyamat, melynek során engrammákat tudunk létrehozni, eltaktározni és szükség szerint felidézni. Ezek egyben az emlékezés fő szakaszai. E szakaszok a különféle emlékezet-tipusokban eltérő sajátságokkal bírnak. – Pszichológiai megközelítésben: az emlékezeten nem egységes pszichológiai folyamatot kell érteni, hanem mnémikus (=jelenen túli fennmaradás) jelenségeknek a sokaságát. Sokféle ilyen mnémikus működés van, további osztályozás emiatt szükséges.
Hogyan jön létre az emlékezés? Emlékek létrejöhetnek akarattalan és akaratlagos úton. Mindennapjainkban éber állapotban igen sok különböző inger kelti fel rövid időre figyelmünket. Emlékezetünk valójában nem is tudjuk, mennyi mindent képes rögzíteni anélkül, hogy erre törekednénk. Egy-egy átélt esemény után napokkal villanhat be egy-egy kép, egy-egy emléknyom. A nagy ne-tudatos emlékanyag-tár képzésével bíró emlékezetű embereken meglepő jelenségeket lehet tapasztalni. Ismert annak az iskolázatlan cselédlánynak az esete, aki gazdái és a vendégek közötti, számára ismeretlen – francia – nyelven folyt beszélgetés fültanúja volt. Hipnotikus állapotban kifogástalanul reprodukálni tudta a hallottakat. Az akaratlagos, szándékolt emlékezés, vagy tanulás pszichofiziológiai törvényszerűségei sokkal jobban ismertek. Az első lépés a folyamatban az érzékszervi észlelés. Ha az, amit érzékelünk nem kerül a figyelem középpontjába, emléknyom szándékos kialakítása nem lehetséges. Az aktuálisan éppen felfogott információ reprodukcióját célszerűbb -, melyet rövidtávú memóriának (továbbiakban RTM) is neveznek – azonnali visszaidézésnek hívni, mivel ez bár nagyon fontos kezdeti lépés, de tartós regisztrálásra sose kerül sor. Ilyen pl. egy számsor megismétlése. Az információt néhány másodpercig jegyezzük meg. Az információ kódolása akusztikus, vagy vizuális úton szokott történni.A tárolásra a korlátozott kapacitás jellemző, ez felnőtt embereken 7+- 2 elem szokott lenni. Az egyének memóriaterjedelme veleszületetten jelentős különbséget mutat. – A hosszútávú memóriában (továbbiakban HTM) már tartósan elraktározott információk vannak. Az RTM-ből ismételgetések, társítás felhasználása révén, vagy egyéb úton kerülnek az információk a HTM-ba. A kódolás jelentés alapján történik. Az információk néhány perces időtartamtó akár élethosszig terjedően megőrződnek. A kapacitás igen nagy, a régi, megtanult információk felidézése a HTM raktárakból történik. Eltérően azonban a RTM-től – a kódolás és felidézés között összetett kapcsolat áll fenn. Azt is sokszor nehéz megmondani, hogy a felidézés képtelensége amiatt van-e, mert az információ elveszett, vagy csak valamilyen ok folytán nem hozzáférhető.
