LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az elfogyasztott táplálék szolgál szervezetünk üzemanyagaként. Az azonnal fel nem használt energia zsírként rakódik le szervezetünkben.
Az energia háromféle formában kerül szervezetünkbe; fehérjék, szénhidrátok valamint zsírok alakjában. Az energiát kilokalóriában vagy kilojoule-ben mérjük. Egy kilokalória 4,2 kilojouole-nak felel meg.
Felesleges kilóinkkal való küzdelemben elsősorban azzal kell tisztában lennünk, mi zajlik szervezetünkben az energiafelhasználás során. Az anyagcsere gyakorlatilag két részből tevődik össze: először kémiai folyamatok során az anyagok lebomlanak és energia szabadul fel. Másodsorban a szervekben és a szövetekben raktározódnak az anyagok, melyek szervezetünk alapköveit jelentik.
Energia felhasználásunk mozgásunk intenzitásától függ. Nyugalmi, például fekvő állapotban anyagcserénk alapszinten működik, míg intenzív fizikai megterhelés esetén ennek akár hétszeresére is növekedhet az energia felhasználás.
Energiaszükségletünkre testsúlyunk is jelentős hatást gyakorol, valamint izmaink még nyugalmi állapotban is több energiát igényelnek, mint a zsírszövet. Mivel a nők kisebb testsúllyal rendelkeznek, kevesebb az izomtömegük, így anyagcseréjük is valamivel lassabb, mint a férfiaké. Egyes betegségek, mint például a pajzsmirigy-túlműködés is befolyásolja energiafelhasználásunkat és anyagcserénk gyorsaságát.
Ha táplálkozásunk során annyi energiát veszünk magunkhoz, melyre életvitelünk és korunk alapján ténylegesen szükségünk van, akkor súlyunk nem fog változni. Ha azonban meghaladjuk ezt a mennyiséget, és testmozgással sem tartjuk kordában a hízást, akkor zsírszövetként rakódik le rajtunk a felesleges kalória.
Fizikai megterhelés, sportolás során elsősorban a szénhidrátokban és zsírokban tárolt energia szabadul fel. Edzésünk során akkor fáradunk el, amikor szénhidrátraktáraink kiürülnek. Ekkor nyúl szervezetünk az elraktározódott zsírhoz és formálódik ezáltal testünk.
