LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az öntudat válaszként jelent meg a társadalmi életfeltételek kihívására, amelyek a kezdet kezdetétől fogva minden embertől megkövetelték a készséget arra, hogy meghatározott erkölcsi és jogi normák szempontjából értékelje saját cselekedeteit, szavait és gondolatait. Minthogy szabályozza cselekvéseit és előrelátja azok eredményeit, az öntudattal bíró ember teljes felelősséget is visel érettük.
Mivel létezési és érintkezési eszközeik termelése kezdettől fogva társadalmi jelleget visel, az emberek csak akkor és annyiban kezdik megismerni önmagukat, amikor és amennyiben megismerik társadalmi viszonyaikat a többi emberrel. Már a társadalom nemzetségi szervezetének fokán létrejött a kölcsönös kötelességek egész rendszere, amelynek kialakulása összekapcsolódott a meghatározott ügyért viselt személyes felelősség érzésének kifejlődésével. A főnökök megválasztása, a névadás, bizonyos gazdasági kérdések eldöntése a nemzetség tanácsán, a háborúk előkészítése és folytatása, a munka megszervezése, a nemzet,,-égbe való felvétel, a foglyok örökbefogadása stb. – ezek és az ehhez hasonló események elősegítették a személyes
kezdeményezőkészség fejlődését, és fokozták azt a szükségletet, hogy az egyén ellenőrizze saját elképzeléseit és cselekedeteit, amelyek megvalósítása ilyen vagy olyan reakciót váltott ki a közösség többi tagjából: pozitív értékelést, megrovást, elítélést stb.
Az erők helyes megosztása, a társadalmi kötelességek elosztása a közösségen belül elősegítette azt, hogy minden személy tudatosítsa önmagát, saját erőit és lehetőségeit. A közösségben való élet fokozatosan megtanította az embereket arra, hogy megfontolják gondolataikat és cselekedeteiket, még mielőtt megszólalnának vagy cselekednének, hogy számításba vegyék a kimondott gondolatok és a végrehajtott cselekedetek lehetséges következményeit.
Tehát mielőtt kialakult volna az öntudat, előbb létre kellett jönnie és ki kellett fejlődnie tárgyának, a valóságos világot tükröző gondolatnak.
