LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az idealizmus keretei közt a tudat alkotó aktivitásának problémája annak az előfeltevésnek a szellemében nyert kidolgozást, miszerint a szubjektum aktívan fogja fel a külső hatásokat abban az értelemben, hogy az érzéki tapasztalat „anyagát” saját tudata immanens normáinak megfelelően alakítja át. A tudat alkotó aktivitását az idealizmus abszolút önálló, anyagfeletti erővé hiposztazálja. A világról való tudás úgy jelenik meg mint az ész puszta konstrukciója.
A tudat alkotó aktivitásának problémáját a marxizmus helyezte tudományos alapokra. „Feuerbach-tézisei”-ben Marx külön hangsúlyozta azt a körülményt, hogy a valóság nem csupán a szemlélet külső tárgya, nemcsak természeti környezet, hanem a társadalmi ember érzéki-gyakorlati tevékenységének eredménye is, szubjektív erőinek tárgyi megtestesülése. „Minden eddigi materializmusnak (Feuerbach materializmusát is beleszámítva) az a fő fogyatékossága, hogy a tárgyat, a valóságot, érzékiséget csak az objektum vagy a szemlélet formájában fogja fel; nem pedig mint érzéki-emberi tevékenységet, gyakorlatot…”. Marxnak ezt a tézisét egyesek szubjektivisztikus értelemben igyekeznek interpretálni, amennyiben az érzéki tevékenységet, a gyakorlatot tekintik az objektív valóság egyetlen formájának. Az érzéki tevékenység azonban csak beletartozik a valóság fogalmába, de nem meríti ki azt.
A tudat alkotó aktivitása a világ megismerésére és átalakítására irányul. Az észlelés aktív szelektivitásával és célirányultságával veszi kezdetét, folytatást pedig az egyes tárgyaktól, tulajdonságoktól és viszonyoktól való elvonatkoztatásban s mások rögzítésében, az érzéki képmásnak logikai gondolattá való átalakításában, a tudás fogalmi formáival való operációkban, az eszmék, elképzelések és célok megalkotásában nyer.
