LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A tudat az emlékezet mélyén őrzött információ felhasználásával valósítja meg a célkitűzést, a jövő előrelátását. Másrészről a tudat célszerűvé teszi, tervezi s ebben az értelemben fegyelmezi az emlékezetet, ésszerű és szelektív jelleget kölcsönöz neki. Genetikailag az emlékezet megelőzi a tudatot. Az emlékezés lehet tudatos és nem-tudatos. A tudat bekapcsolódása az emlékezet munkájába jelentős mértékben megnöveli ennek hatékonyságát.
A külső hatások észlelésének és az emlékezetben való megőrzésüknek eredményeként jönnek létre a képzetek. Képzeteknek nevezzük az emberi érzékszervekre valaha hatást gyakorolt tárgyaknak a képmásait, amelyek e tárgyak jelenléte nélkül, az agyban róluk megőrzött nyomok alapján reprodukálódnak, illetve a produktív képzelőerő munkájával létrehozott képmásokat.
Az érzetekkel és észleletekkel veszi kezdetét a tudatos visszatükrözés. Az emlékezet rögzíti és megőrzi az elnyert információt. A képzet az a pszichikus jelenség, amelyben a tudat először szakad el közvetlen forrásától, s kezd viszonylag önálló szubjektív jelenség gyanánt létezni. Benne már eltűnik a tudat tárgyának közvetlen érzéki adottsága. A képzelet két formában realizálódik – az emlékképben és a képzeleti képben.
Ha egyszer már létrejött, a képzet észlelet nélkül is önálló jelentőségre tehet szert az ember életében. Az észlelet csak a jelenre vonatkozik, a képzet azonban egyidejűleg vonatkozik a jelenre és a múltra; az esemény már elmúlt, a tudatban azonban jelenként van adva, a múlt eszmei alakban mégis megőrződik – mint emlékkép. A képzetekben válnak időtállóvá azok az események,
amelyeket érdemes megőrizni az emlékezetben, azok viszont, amelyeknek nincs jelentősége az ember életében, nyom nélkül tűnnek el. A képzelet emlékező szemlélet, amelynek sajátossága épp az, hogy középúton áll a szemléleti és a gondolkodó tudat között.
