A tudat alkotó aktivitása megjelenik a produktív képzelőerő aktusaiban, a fantáziában, a kutató tevékenységben, amely eredeti vélekedések és hipotézisek kialakításának és ellenőrzésének útján, elméletek létrehozásán keresztül törekszik az igazság feltárására, továbbá a kognitív tartalmú elemek alkotó kombinációjában és új eszmék, eszmények kialakításában, a gyakorlati tevékenység s maguk a pszichikus folyamatok szellemi vezérlésében.
Az objektív világ hatást gyakorol az emberre, visszatükröződik a tudatában, eszmeivé alakul át; másrészről a tudat testet ölt a valóságban, az ideális reálissá változik. Már Hegel megjegyezte, hogy az emberi ész nemcsak hatalmas, hanem fortélyos is. Az ész csele abban áll, hogy technikai találmányok segítségével arra bírja a természet tárgyait, hogy egymásra hassanak, és eközben saját célját valósítja meg. A természet erőit az ember saját céljai realizációjának eszközévé változtatja. Sok dolog, amelyet környezetünkben találunk, voltaképpen nem más, mint a tudás erőinek eltárgyiasulása.
Az ember pszichikus tevékenysége rögzítődik és eltárgyiasul. Ennek során a tevékenység eredményének belső képmása – e folyamat ösztönzője és szabályozója – testet ölt a termékben. „Az eszmei átváltozik reálissá – mély gondolat: nagyon fontos a történelem szempontjából. De az ember személyes életében is látható, hogy sok igazság van ebben.”
A tervbe vett cselekvés posztulált eredménye valami jövőbeli. Ugyanakkor mind a prognózis, mind a program, sót a cselekvés koordinációja is a múltbeli – egyéni és történeti – tapasztalatra támaszkodik – igaz, aktívan átalakított formában. Az aktivitás elve megjelenik a szükségelt jövő cselekvési feladat alakjában történő modellálásában, valamint e cselekvés interpolált programjának megvalósításában, a külső akadályok leküzdése és a célul kitűzött eredményért folytatott harc során.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány
Ezt mindenképpen olvasd el!
Egészségre nevelés
Igen nagy az egészségügyi intézményekben uralkodó higiénés viszonyok járványügyi jelentősége. A kórházak, rendelőintézetek és az …