Nem a Jaltában elfogadott döntések szolgáltatták ki az érintett államokat a Szovjetuniónak. A szovjet hadsereg jelenléte, amely a koalíciós háború eredménye volt, tette lehetővé Sztálinnak, hogy a jaltai határozatokat tetszése szerint, a szovjet érdekek alapján értelmezze. Gyakorlatilag csak a lengyel határokra vonatkozó állásfoglalást valósította meg, azt is tágan értelmezve, Németország rovására. A demokratikus, szuverén belső fejlődést biztosító jaltai döntések teljes mértékű végrehajtására semmiféle kényszerítő eszköz nem állott az angolok és az amerikaiak rendelkezésére. Nem Jalta okozta tehát Európa kettészakadását, hanem a további politikai fejlemények, melyek során a jaltai döntéseket jórészt figyelmen kívül hagyták.
(Részlet a jaltai konferencia határozatából)
„Megegyeztünk a közös politikában és tervekben, amelyek a feltétel nélküli kapituláció rendelkezéseinek végrehajtására irányulnak, és ezeket a rendelkezéseket közösen fogjuk rákényszeríteni, miután a német fegyveres ellenállást végképp megtörtük… Az összehangolt terv értelmében a három hatalom fegyveres erői külön-külön övezetet szállnak meg Németországban. A terv egybehangolt igazgatást és ellenőrzést irányoz elő Központi Ellenőrző Bizottság útján, amely a három hatalom főparancsnokaiból áll, Berlin székhellyel. Elhatároztuk, hogy a három hatalom felhívja Franciaországot, hogy – amennyiben óhajtja – vállalja egy övezet megszállását, és vegyen részt negyedik tagként az Ellenőrző Bizottságban. Megmásíthatatlan célunk a német militarizmus és nácizmus megsemmisítése, és olyan biztosítékok megteremtése, hogy Németország soha többé ne zavarhassa meg a világ békéjét.
Címkékfejlődés Gazdaság jalta konferencia történelem
Ezt mindenképpen olvasd el!
Az ellenforradalmi hatalom ideológiája
A hatalom bázisát képező társadalmi osztályok igen különböző elképzelésekkel léptek fel. Nem volt filozófiai szinten …