Az első világháborút megelőző két évtizedben fejeződött be a gyarmati rendszer kiépítése. Az angol, francia, holland, belga gyarmatosítók uralma megingathatatlannak tűnt. A helyi lakosok felkeléseit leverték. A„régi” gyarmatosítók mellett megjelentek az „újak” is: Németország, Japán és Olaszország. Az új hatalmak részt kaptak Afrikából, s eredményt értek el a befolyási szférák felosztása során a Közel- és a Távol-Keleten. A gyarmati hatalmak versengése a világ politikai feszültségeinek egyik döntő tényezőjévé lett.
A Nemzetek Szövetsége és a gyarmatok
A Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) megalakulásakor már felismerhetővé vált a gyarmati rendszer több válságjelensége. Ezt tükrözte Wilson amerikai elnök elveinek egyike, mely a gyarmati igények pártatlan rendezését irányozta elő. A Népszövetség Egyezségokmánya azonban nem tett kísérletet a gyarmati kérdés általános rendezésére. Ehelyett a gazdaságilag fejlett tőkés államoknak adott megbízást, hogy a gyarmati helyzetű területeket igazgassák: ez volt az ún. mandátumrendszer.
A mandátumterületeket a népek fejlettségi foka, a földrajzi helyzet és más szempontok alapján három csoportba sorolták.
Az „A” csoportba tartoztak a Török Birodalomból kivált arab területek, amelyek bizonyos önkormányzattal rendelkeztek, azaz „független nemzetként elismerhetők” voltak (Irak, Szíria,Libanon, Transzjordánia és Palesztina). A„B” csoportba a közép-afrikai országok kerültek (Kamerun, Togo, Tanganyika, Ruanda-Urundi) azzal az előírással, hogy a gyarmatosítás során leggyakrabban tapasztalt visszaélések ellen – rabszolga-, fegyver- és szeszkereskedelem – meg kell védeni a lakosságot. A„C” csoportban szerepeltek Délnyugat-Afrika, illetve a Csendes-óceán déli részének szigetei, ahol a mandátummal felruházott állam törvényei szerint és területe szerves részeként lehetett igazgatni a bennszülötteket. A Népszövetség két vezető tagja (Nagy-Britannia és Franciaország) egyben a legkiterjedtebb gyarmati rendszert tartotta fenn. A mandátumterületeket csak formailag és közvetve irányította a Népszövetség.
Címkékfejlődés Gazdaság gyarmat történelem világháború
Ezt mindenképpen olvasd el!
A Polgári Demokratikus forradalom győzelme: Az „Őszirózsás forradalom”
1918. október 28-án hatalmas tüntető tömeg indult a budai várba, hogy József főhercegtől, a király …