Az idegmechanizmusok működésével kapcsolatos kérdések a továbbiakban is vezető szerepet töltöttek be a kibernetikában, mind tartalmi súlyukat, mind a velük foglalkozó kutatások számát tekintve.
Napjainkban szinte egyetlen olyan neuropatológiai, pszichiátriai, neurofiziológiai és pszichológiai problémát se találhatunk, amelynek kibernetikai interpretációjára ne történtek volna kísérletek. Az epilepsziás rohamok eredete és az emlékezet-mechanizmusok, az idegsejtek hálóinak munkája és az egyes neuron funkciói, a feltételes reflex és az afferens információ átkódolása – mindezek a problémák – ma a kibernetika vizsgálódási körébe tartoznak.
A vezérlés és az információ alkotja a kibernetika két alapfogalmát. A vezérlés a rendszerre gyakorolt hatás, amelyet a lehetséges hatások sokaságából az e célból adott információ alapján úgy választanak ki, hogy megőrizze és növelje az adott rendszer szervezettségét. A vezérlés nemcsak a rendszer normális működéséhez, hanem a megkövetelt irányban való fejlődésének biztosításához is szükséges: az embrió felnőtt szervezetté fejlődéséhez, a vállalat, a tudomány, a művészet fejlesztéséhez stb. Napjainkban intenzíven foglalkoznak az optimális vezérlés kérdéseivel – ezen a vezérlési hatások olyan összességét kell értenünk, amely a legmagasabb hatékonyságot biztosítja.
Vezérlés csak ott van, ahol van választás. Ha vezérelhető rendszerről beszélünk, úgy mindig adva van a lehetséges cselekvések valamely halmaza, amelyből a kívánatos cselekvés kiválasztása megtörténik.
A vezérlési technika tökéletesedésének mértékében mind közvetettebbé válik az ember részvétele a vezérlés folyamataiban.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány
Ezt mindenképpen olvasd el!
Betegségek a kullancstól
A kullancsok állttal terjesztett két legismertebb betegség a Lyme-kór és az agyhártya- és agyvelőgyulladás. A …