Az idegmechanizmusok a kibernetikában

Az idegmechanizmusok működésével kapcsolatos kérdések a továbbiakban is vezető szerepet töltöttek be a kibernetikában, mind tartalmi súlyukat, mind a velük foglalkozó kutatások számát tekintve.Napjainkban szinte egyetlen olyan neuropatológiai, pszichiátriai, neurofiziológiai és pszichológiai problémát se találhatunk, amelynek kibernetikai interpretációjára ne történtek volna kísérletek. Az epilepsziás rohamok eredete és az emlékezet-mechanizmusok, az idegsejtek hálóinak munkája és az egyes neuron funkciói, a feltételes reflex és az afferens információ átkódolása – mindezek a problémák – ma a kibernetika vizsgálódási körébe tartoznak.A vezérlés és az információ alkotja a kibernetika két alapfogalmát. A vezérlés a rendszerre gyakorolt hatás, amelyet a lehetséges hatások sokaságából az e célból adott információ alapján úgy választanak ki, hogy megőrizze és növelje az adott rendszer szervezettségét. A vezérlés nemcsak a rendszer normális működéséhez, hanem a megkövetelt irányban való fejlődésének biztosításához is szükséges: az embrió felnőtt szervezetté fejlődéséhez, a vállalat, a tudomány, a művészet fejlesztéséhez stb. Napjainkban intenzíven foglalkoznak az optimális vezérlés kérdéseivel – ezen a vezérlési hatások olyan összességét kell értenünk, amely a legmagasabb hatékonyságot biztosítja.Vezérlés csak ott van, ahol van választás. Ha vezérelhető rendszerről beszélünk, úgy mindig adva van a lehetséges cselekvések valamely halmaza, amelyből a kívánatos cselekvés kiválasztása megtörténik.A vezérlési technika tökéletesedésének mértékében mind közvetettebbé válik az ember részvétele a vezérlés folyamataiban.