Időskori szerelem igenis létezik. De vajon mitől függ, hogy idősen még mindig szerelmesek leszünk e, vagy már pár évtized után már csak a megszokás tartja össze a párokat, a túl hosszadalmas elválás. Egyesek szerint a kulcs a vidámság, aki ebben a világban megőrzi a jókedvét és a humorát, az sokáig magába bolondítja férjét/feleségét. A mai világban az a nagy baj, hogy túl egyszerű lett minden, mára már elfogadott, hogy ha van egy nagy probléma, nem megoldják, hanem elhagyják a másikat. Régen szinte megkövezték azt aki elvált, szinte sose merült fel a válás. Szeretetben éltek, ám ha mégse volt se szerelem, se szeretet, akkor se váltak el, tisztelték egymást és együtt éltek.
Most meg nézzünk körül sokan négy gyerekkel válnak 40 évesen, mert szabad. Szabad mára már szinte mindent. Elég egy papírt benyújtani, hogy valami nem tetszik, nem baj hogy a másik nem is akar válni, akkor is elválnak. Aztán megy évekig a civakodás a gyerekek elhelyezése miatt, hogy mikor mennyi ideig legyenek apuval és anyuval. A gyerekek meg ezt a példát látják és valószínűleg ők is ugyanezt fogják csinálni. Már csodaszámba mennek a 40-50 éve tartó házasságok. Lassan a házasság intézménye is kihal, már bejegyzett élettársi kapcsolat is létezik. Viszont bizonyított tény, hogy az nem erősíti meg annyira a kapcsolatot, mint a házasság, így sok ilyen kapcsolat hamar fel is bomlik. Miért nem vágynak a mai emberek arra, hogy életük végéig leéljék valakivel? Hogy örökre vele maradjon? Már a 60 évesek is új pár után keresnek, ha éppen valami nagy probléma felmerül a házastárssal. Régen háborúk voltak, mégis egyben maradt sok házasság. Most nincs háború, csak haladunk a korral, mégis szinte trendi lett válni. Az az elv él, hogy ha problémád van, válj el, kezdj új életet, nehogy leüljetek megbeszélni a problémát, nehogy megpróbáljátok megoldani. Hiszen akkor nem leszel trendi, szégyelld magad amiért csak egyszer házasodtál, hát hogy képzeled.
Remélem ennek a kornak a szele eltűnik, és egyre több hosszú ideig tartó házasság lesz.