A szerzett immunitás lehet természetes és mesterséges.
1. Szerzett természetes immunitás keletkezik egyes fertőző betegségek kiállása után. Az így létrejött immunitás tartama különböző fertőző betegségek esetében lényegesen eltér egymástól, pl. a kanyaró kiállása úgyszólván az egész életre védetté teszi a szervezetet, míg az influenza utáni immunitás csak rövid ideig tart.
A szervezetben nemcsak jellemző tüneteket okozó megbetegedés esetén indul meg immunválasz, hanem olyankor is, amikor a kórokozó kis mennyiségű, meg nem betegítő adagjával fertőződik (inapparens fertőzés). Ilyenkor betegség nem jön létre, azonban a szervezet az ismétlődő ingerek következtében védetté válik a súlyos fertőzéssel szemben. Ez a latens (lappangó vagy rejtett) immunitás.
2. Szerzett mesterséges immunitáson azt értjük, hogy a szervezet nem természetes úton, hanem mesterséges beavatkozás (védőoltás, immunizálás) révén tesz szert védettségre. A mesterséges immunitás – ugyanúgy, mint a szerzett immunitás – aktív és passzív lehet.
a) Aktív immunizáláskor a természetes immunitás mintájára igyekszünk a szervezetet védetté tenni. Antigént: élő gyengített virulenciájú kórokozót, vagy előtt kórokozót, vagy kórokozók kivont anyagait, vagy kórokozók termékeit (méregtelenített toxin = toxoid) visszük be a szervezetbe, s ezzel a szervezetet megfelelő immunválaszra, s így a jövőben várható fertőzéssel szemben védettség kialakítására késztetjük. A szervezetet tehát – anélkül, hogy megbetegítenénk – olyan állapotba hozzuk, mintha a kórokozó által okozott természetes fertőzésen esett volna át.
Címkékbetegség diftéria fertőzés immuitás járvány kanyaró vörheny
Ezt mindenképpen olvasd el!
Vénás betegség
Eleinte esztétikai jellegű gondokat jelent, de megfelelő kezelés nélkül komoly, az életminőséget is befolyásoló betegséggé …