LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Ma már az ismeretek folyama minőségileg különböző csatornákon keresztül egész bolygónkon át cirkulál, az információ tekintetében egyetlen egészbe egységesítve az emberiséget.;
A konkrét szituációtól és az érintkezés céljaitól függően az információ szólhat – személyes hozzáfordulás útján – valamely konkrét személyhez (illetve személyekhez), avagy a valószínű címzettek valamely sokaságához. A közvetlen érintkezés a hangos beszéd és a kifejező mozgások segítségével valósul meg, a közvetett érintkezés a sajtó, levelek, telefon, távirat, rádió, mozi, televízió stb. segítségével. Az általuk közvetített információfolyamot, amely viszonylag anonim, számbelileg nagy és összetételét tekintve vegyes közönségnek van címezve, a társadalom-lélektani irodalomban tömegkommunikációnak szokás nevezni. Az utolsó évtizedekben, ahogy az információ egyre viharosabban áramlik a társadalomban, jelentűsen megnőtt a tömegkommunikáció eszközeinek sokfélesége is, ami hihetetlenül szélesre tárta a lehetőségeket az emberek közötti szellemi kölcsönhatás előtt. Az a közlés, amely széles tömegekre orientálódik, pszichológiailag is másként van megszervezve, mint az az információ, amely egyetlen emberre irányul. Itt más hatással kell számolni, mint a személyek közti érintkezésben. A„négyszemközti” érintkezésben érvényesül a visszacsatolás elve az együttérző, „megértő” vagy visszautasító arckifejezés, a kérdést kifejező mimika, a válaszok, az ellenvetések stb. alakjában. A tömegkommunikációban vagy teljesen hiányzik ez a visszacsatolás, vagy csak igen korlátolt formában jelentkezik, vagy pedig tisztán képzeleti jelleget visel.
Az érintkezési eszközök sajátos hidak, amelyek a belső, személyes világtól a külső, társadalmi világba vezetnek. Ők kölcsönzik a tudatnak az egyénfeletti lét jellegét, ők teszik a gondolatot hosszú életűvé, sőt néha halhatatlanná.
