A gondolkodás szervezett keresési folyamat, amely egyetlen tárgyra, a megoldandó problémára összpontosított irányultságot és koncentrációt követel. Ez a folyamat lényegileg különbözik az asszociációk kaotikus játékától, amely a rögtön különböző irányba szétáramló gondolattöredékek sorát idézi csak fel. Amikor az ember fáradt, gyakran engedi csapongani, véletlen álmodozásokba elmerülni gondolatait. Ezt nevezi Hegel a szellem önmagában való zavaros erjedésének. De még az ilyen álmodozások irányultsága is nagyobb fokú, mint az asszociációk puszta játékáé.
A gondolkodási folyamat megkülönböztető sajátosságát az alkotja, hogy lefolyását nem külső kapcsolatok,
hanem saját tartalmának logikája determinálja. Amikor meghatározott premisszákból levonjuk a logikailag megalapozott következtetést, a gondolatok közti kapcsolat elvileg különbözik az asszociatív kapcsolattól. A következmény és a premisszák kapcsolatát ez esetben az jellemzi, hogy ezen előfeltételekből az adott következmény formálisan, tehát saját és a premisszák tartalmától függetlenül következik.
Az intellektuális folyamat racionalitása, ésszerűsége abban rejlik, hogy adekvátan tükrözi vissza az objektív viszonyokat, hogy – miközben a probléma megoldása vagy a cél elérése során meghaladja ezek határait, megváltoztatja őket – mégis velük megfelelésben van megszervezve.
A tudat mint az ember pszichikus tevékenységének legmagasabb formája nem azonos a gondolkodással. Amikor például a burzsoá és a proletár tudatának különbségéről beszélünk, nem arra gondolunk, hogy ismereteik, gondolkodásuk és megértésük logikája stb. eltérnek egymástól, hanem mindenekelőtt érdekeik, meggyőződéseik, értékorientációik stb. különbségére.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány
Ezt mindenképpen olvasd el!
Betegségek a kullancstól
A kullancsok állttal terjesztett két legismertebb betegség a Lyme-kór és az agyhártya- és agyvelőgyulladás. A …