A szenvedélyek forrása nélkül az élet egyszerűen unalmas lenne. Jelenlétük azonban pszichológiailag konfliktusossá teszi az életet.
A józanság és a szenvedély összeütközése végigvonul az emberiség egész történetén. A megfontoltság intellektuális princípiuma, amelyet a tudomány fejez ki a legplasztikusabban, tiszta alakjában
sem az egyes embert, sem a társadalmat nem elégítheti ki teljesen. Az intellektuális típus hajlamos arra, hogy az ész láncára verjen mindent, ami él, s értelmi következtetésekből fonjon hurkot a nyakukra. Ezek természetesen szélsőségek, de azért előfordulnak. Gorkij azt írta, hogy az ember fejlődése „egy idő óta elferdült – eszünk fejlődik csak, az érzéseket semmibe veszik. Azt hiszem, ez káros számunkra. Arra lenne szükség, hogy az értelem és az ösztön arányos harmóniába illeszkedjenek, és akkor, úgy vélem, valamennyien, mindazzal együtt, ami körülvesz bennünket, fényesebbé leszünk – világosabbá és örömteljesebbé. Hiszem, hogy ez lehetséges. Nem szeretem az okos, de érzésképtelen embereket. Ezek mindig gonoszak, aljasan gonoszak”. A képzelet és a szenvedély mindenekelőtt a játékokban, az ünnepekben, a művészetben, a vallásban és a filozófiában talál a maga számára kifejezést. Ugyanakkor a szenvedélyek heve nélkül, érdeklődés, lelkesültség és pátosz nélkül nem lehetséges semmiféle jelentőségteljesebb tevékenység, maga a tudományos tevékenység sem. Semmi, ami nagy, nem volt soha és nem is lehet meg szenvedély nélkül (Hegel), a szenvedélyeknek köszönhetik a tudományok és a művészetek a felfedezéseket (Helvetius), a tudomány nagy erőfeszítést és hatalmas szenvedélyt követel meg az embertől (Pavlov). Még a százszázalékos tényítélet is igényli a bizonyosság érzését. A gondolat és szenvedély összeolvadásából jön létre az az ötvözet, amelynek éle a leggyorsabban, legmélyebben és legteljesebben hatol be a dolog lényegébe. „A szenvedélyek sastekintete behatol a jövő ködös szakadékába,
míg az egykedvűség születésétől fogva vak és ostoba”. Éppen az intellektus és a szenvedély erejének összekapcsolása volt az, ami sok embert naggyá tett.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány