Az iszlám az arab szalama szóból eredeztetik, nem jelent mást, mint békét és engedelmességet. A szó vallási értelemben az Istennek való engedelmesség, az akaratába való belenyugvás, ezen vallás követőit muszlimoknak hívjuk. A korán szent könyvük és tanításuk, törvényeik forrása, a muszlimok ezt Isten kinyilatkoztatott szavának tartják. A hit alapjaival, így az erkölccsel, az imádsággal és bölcsességgel foglalkozik, de hangsúlyt fektet az erkölcsre, az emberiség történetére, ember és Isten kapcsolatára, de az emberi társas kapcsolatok viszonyaival is sokat foglalkozik.
A muszlimok prófétája Mohamed, életmódját, tanításait, és jóváhagyásait összefoglaló néven szunnának nevezzük, lejegyzett formáját, pedig hadísznak hívjuk, ezek a prófétára visszavezethető, hiteles közlések, ez a tanításoknak és törvényeknek a forrása, amely a Korán rendelkezéseit a gyakorlatban magyarázza.
Az iszlámnak öt pillére van, ezek az úgynevezett fizikai kötelességek. Ezek a következők: első a tanúságtétel, vagy Allah (Isten) egyedül való, akárcsak Mohamed próféta. Második lényeges eleme az ima, ezt naponta ötször kell elvégezni a megadott időben, a böjtöt szintén kötelező minden muszlimnak megtartania, évenként egyszer egy hónapon keresztül, ez a Ramadan. A negyedik kötelező pont az adakozás a szegények részére, majd a zarándoklat Mekkába, amennyiben a hívő képes rá.
A dzsihád kifejezés nem mást takar, mint a szent háborút, de ez nem tükrözi a szó valódi értelmét. Ez a legvégsőkig való kitartást és fáradozást jelenti, nagyobb részben a harc az embernek a saját lelkével szemben folyik, de természetesen az idegen támadóktól való védettséget is, tehát a haza és a vallás megvédését is.
Mohamed próféta az iszlám hit szerint Isten utolsó prófétája a küldöttek hosszú sorában. Körülbelül 570-ben született Mekkában, apját, Abdullahot még a születése előtt elveszítette, anyját ötévesen, tehát árvaként nőtt fel. 25 évesen házasodott meg, feleségül vette az özvegy Khadidzsát. Érdekes tény, hogy írástudatlan ember volt, így nem ismerte a már korábban kinyilatkoztatott szent iratokat, prófétai tevékenysége 610-ben kezdődött, 3 évig titokban, majd nyilvánosan hirdette Isten igéjét. 632-ben halt meg Medinában. Ezután az államot kalifák vezették, kiemelkednek a rasíd kalifák, akik az államvezetésben is az iszlám elveit követték. A szunniták azok, akik Mohamed Prófétát életmódját követik, a sííták pedig a kalifa pártján álló muszlimoknak vallják magukat.
Az iszlám először az Arab-félszigeten terjedt, de az őket körülvevő törzsek támadásait is vissza kellett verniük Mekka elfoglalásával legelőször az arab törzsek tették le a fegyvert, majd felvették az iszlámvallást és az államhoz is csatlakoztak. A vallási türelem, a tudomány fejlődése, valamint az anyagi jólét növekedésének hatására a lakosság tömegesen vette fel az iszlámvallást.