LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Amikor végigtekintünk az okkultizmus folyamatosan növekvő területén, és annak valamennyi leágazásán és pszichokultuszán, akárcsak annak idején, napjainkban sem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy mindig voltak és lesznek is misztériumiskolák, amelyeknek a célja és a munkája kizárólag a teljességre törekvő emberre irányul arra az emberre, aki állandóan dolgozik önmagán, és valamennyi embertársával, illetve min
den élőlénnyel harmóniában akar élni. De ezek a testvériségek a legtöbbször csendben dolgoznak, és nem fektetnek súlyt a nyilvánosság előtti munkára.
A XIX. század végén a hagyományos misztikus rendek mellett, mint a rózsakeresztesek és a szabadkőművesek, számtalan ezoterikus mozgalmat és gnosztikus egyházat ismernek. Ebben az időszakban alapítják meg a Teozófiai Társaságot is. Ennek a titkos társaságnak a célja, hogy „a magasabb szellemiség tanulmányozása révén bővebb ismereteket szerezzen az igazságról, és elősegítse az emberben rejtőző okkult erők fejlődését”. A Társaságot 1875-ben alapították New Yorkban, de a székhelyét már 1879-ben Indiába helyezték át. A Teozófia Társasága egy belső körből és egy külső társaságból áll, ez utóbbi mind a mai napig is nyitva áll minden vallás és faj keresői előtt. A Társaság alapítója, Helena Petrovna Blavatsky, néhány évvel később Londonba költözik, és megalapítja a Társaság európai főközpontját. Ő írja meg korunk legnagyobb ezoterikus főművét, a „Titkos tanokat”.
A XX. században alapított, további misztériumiskolák, mint az antropozófia, az Arkana-iskola, az Egyetemes Fehér Testvériség iskolái vagy az Agni-Társaság, ugyancsak a„Titkos Tanok” című művet tekinti a tanítása alapjának és a további kutatások kiindulópontjának. A misztériumiskolák alapítói, mint Rudolf Steiner, Alice A. Bailey, Omraam Mikhaél Aivanhov vagy Helene Roerich, csak egyeseket említve, a saját eszméiknek megfelelően bővítették, és egy új korszak nyelvén fogalmazták meg ezeket a tanokat.
