LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Görögországban az időszámításunk előtti második évezred közepén gazdag városállamok fejlődtek ki, amelyek tudományos és kulturális kapcsolatban álltak egymással. A fejlett kézművestermelés és a kiterjedt kereskedelem egyre több munkaerőt igényelt, melyet a görögök rablóhadjáratokkal vagy idegen emberek megvásárlásával szereztek be. A rabszolgák száma a görög társadalomban megközelítette a szabadokét. Athén virágkorában, időszámításunk kezdete előtt 450-ben egy szabad emberre tíz rabszolga jutott! A rabszolgák a gazdag polgárok házaiban, városi hivatalokban és templomokban, bányákban és műhelyekben vagy evezősként hajókon dolgoztak.
A rabszolgatartó társadalomban, amely gazdagságát mindenekelőtt a rabszolgák munkájának köszönhette, a szabad polgároknak elég idejük maradt ahhoz, hogy tudománnyal és művészettel foglalkozhassanak. Káprázatos eredményeiket ma is mindenki megcsodálja, aki Görögországban jár.
A görögök kiterjedt kereskedelmük következtében sok országot bejártak, gályáikon bekalandozták a környező tengereket, és sok új ismeretet szereztek a természetről és a társadalomról. Így fejlődött ki öntudatuk, hitük az ember alkotóerejében, abban, hogy a természetet is a maga szolgálatába tudja állítani. Lassan-lassan rájöttek arra, hogy számos jelenség nem az istenek műve, hanem természetes folyamat.
Az ókori Görögország tudósai azt is felhasználták, amit elődeik megismertek és létrehoztak. Thalész és Püthagorasz Egyiptomban járva megismerkedett az egyiptomi fizika, matematika és technika eredményeivel. A Nílus völgyének tudósai ugyanis ez idő tájt már ismerték a különböző típusú mozgásokat, a sebességet ki tudták számítani a távolság és az idő arányából. Eszközeik voltak a távolság pontos meghatározására, az időtartamot pedig napórával, homokórával vagy vízórával mérték. Ismerték az egyszerű gépeket, sőt mérnökeik a III. évezredben már alkalmazták is ezeket a piramisok építésénél.
Ezekkel az egyedi ismeretekkel azonban nem elégedtek meg a görög kutatók; őket a természet legmélyebb rejtelmei vonzották, az ősanyagot és az őserőt keresték, ami mindenütt azonos módon hat; egységes és rendszeres tudományt akartak ,-alkotni, törvényeit közismertté tenni.
