LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A színházi válság az operát is érintette, mivel az az ideológia, amely 1950-ben megalapozta az opera működését teljesen összeomlott , így a nézők létszáma is folytonos csökkenésnek indult. Ezt a fájdalmas tendenciát a sajtó is figyelmen kívül hagyta, így a régi jól bevált módszerrel próbálkoztak, megnövelték az operett előadások számát hatvanra. Az intézmény művészi színvonalának emelkedése érdekében vendégszereplőket kezdtek el hívni, így például 1961-ben Lamberto Gardellit, hogy erősítse meg az intézmény zenei irányítását. Nem volt könnyű dolga intrikák és kritikák egyaránt érték, munkássága leginkább a zenekar hangzásában érződött. Vezető énekesek voltak ekkoriban többet között Melis György, Simándy József, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Déry Gabriella, Dunszt Mária, Vámos Ágnes, Moldován Stefánia, Ágai Karola, Réti József, László Margit, Bartha Alfonz, Andor Éva, Kalmár Magda. Az 1970-es években a színház európai viszonylatban is kiemelkedő énekes-utánpótlással dicsekedhetett, ezek az énekesek akkor végeztek a Zeneakadémián. A legnagyobb feltűnést Sass Sylvia keltett, az ő pályája gyorsan nemzetközi színpadokon folytatódott, így a priamdonna szerepkört Tokody Ilona és Kincses Veronika vette át. A rendszerváltás óta az intézmény pénzügyi forrásai csökkentek, ekkor már új énekesi gárda lépett elő, így például Miklósa Erika, de érkeztek a határon túlról is, mint például Daróczi Tamás és Kiss B. Attila Kolozsvárról.
A Magyar Állami Operaház 2009. szeptember 26-án és 27-én operagálával és ünnepi koncerttel tisztelgett a 125 éves Ybl-palota előtt, a program a 1884-es szeptember 27-i nyitóest programja volt
