LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
UniverzalizmusKr. e. 2000
Az univerzalizmus a kínai nép közös vallásának a tudomáiiyos elnevezése. Ez a vallás az ősi kínai birodalmi vallásból alakult ki, és csaknem 4000 év alatt elvezetett a taoizmus, a konfucianizmus és a kínai buddhizmus különböző formájáig, amelyeket részben ugyancsak magába olvasztott.
Az univerzalizmus olyan gondolkodást és életmódot jelent, amely a világegyetemre összpontosít, és az emberek egyéni élelét összhangba hozza a világegyetemet meghatározó, univerzális törvényekkel. Ebben az időszakban keletkezett a jóslatok könyve, a Ji Csing is.
Az univerzalizmus követői számára a menny, a föld és az cmber jelenti az egységnek tekintett „Világ-egész” három alkotóelemét. A makrokozmosz és a mikrokozmosz valamennyi jelenségének a harmóniája magába foglalja a kozmikus, az etikai és a rituális élet valamennyi területét. Az univerzalizmus napjainkban már nem csak a kínai vallások közé számít, hanem a nagy világvallások közé tartozik.
Taoizmus
Alapítója: Lao Cse, a filozófus, Kr. e. 604 – 517
A taoizmus a régi kínai népi vallásból, az univerzalizmusból alakult ki. A tao (kínaí szó, jelentése: az út) tanításának a
középpontjában az élet minden területén együttesen működő két kozmikus elv, a yin és a yang áll. Ez a filozófia mind a
művészetekben, mind a tudományokban nagyon erős hatást gyakorolt Kína kultúrájára.
Konfucianizmus
Alapítója: Konfucius (Kung Fu Ce), Kr. e. 551 – 479
Ez a vallásfilozófiai iskola is az univerzalizmus régi népi vallásából alakult ki. Konfucius meg van győződve arról, hogy a hatalmi harcok miatt bekövetkező politikai hanyatlás és erkölcsi lesüllyedés időszakában a társadalmat újjá kell szervezni, és ezért „helyes viselkedésre” akarja tanítani az embereket. Konfucius tudja, hogy a közösség reformjához csakis a család és az egyén megreformálásán át vezethet az út.
A konfucianizmus erkölcstana így hangzik:
„A régi korok férfijai, amikor rendet akartak teremteni az államukban, először a saját házuk táján teremtettek rendet; amikor a házuk táján akartak rendet teremteni, először kialakították a személyiségüket;
amikor a személyiségüket akarták kialakítani, először a szívüket tisztították meg;
amikor a szívüket akarták megtisztítani, először a gondolkodásukat tették igazzá;
amikor a gondolkodásukat akarták igazzá tenni, először a tudásukat tökéletesítették.
Mert az ember bölccsé és balgává is fejlődhet, de csak a tudás teheti erényessé.”
