LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az üstökösöket már az ősi barlangrajzokon is ábrázolták több ezer évvel ezelőtt. Egyesek az égbolt kaméleonjainak is nevezik őket, mivel akár a fél égboltot is beteríthetik. Néha az üstökösök szabad szemmel láthatóan semmisülnek meg, vagy esnek darabokra. Valószínűleg a vizet, de lehet hogy magát az életet is az üstökösök hozták létre a Földön. A legérdekesebb égitestnek, és a látható semminek nevezték még a csillagászok is az üstököst. Fejüket kómának nevezik, és nagyobb lehet, mint a Nap, és a csóvájuk hosszabbra nyúlhat, mint az egész Föld átmérője. Azonban ekkora nagysága ellenére ha mindazt az anyagot összegyűjtenénk, amiből egy üstökös áll, beleférne néhány tehervagonba. Az alkotóelemei nagyrészt por, gáz, szén, és víz. Az üstökösök azért nőhetnek ilyen nagyságúra, mert a világűr –minden szakszerű magyarázat nélkül- valóban üres, és az a kevés anyag is hatalmas távolságokra terjedhet szét, és akkor is látszik, ha csak néhány porszemről van szó. Az üstökös lelke a néhány kilométeres mag. Néhány éve azonban kimutatták, hogy szerves anyagok is találhatók bennük, amik szükségesek az élet kialakulásához. Az üstökösök általában a Neptunuszról érkeznek bolygónkra, de a kezdetekben még alig láthatóak, halványak. A Naphoz való közeledésükkor felmelegszenek, és elkezdenek párologni. Ekkor a felszabaduló gázok magukkal ragadnak porszemeket, így alakul ki a kóma, és a csóva. Ebben az állapotban azonban már jól láthatóak lesznek, valamikor akár néhány nap alatt többszörösére nőhet a fényük.
