LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Szerte a világon, minden népnek megvannak a maga babonái.
Ezeken olykor nevetünk, olykor felháborodunk. Fontos tudnunk, hogy az eltérő kulturális hatások miatt nem szabad a mi szemszögünkből ítélkezni, hiszen, a világ másik felén élő törzseknek a mi szokásaink tűnhetnek bizarrnak…
A Szamoa-szigeteken, Óceániában a férj hagyományosan nem végezhet semmilyen női munkát, vagyis nem készíthet ételt, mert akkor elveszíti férfias tulajdonságait; a gyermek születése után viszont a férj gyűjti az ennivalót, és ő is főzi meg felesége, és rokonai számára a gyermek megszületésére rendezett ünnepen.
A születéskor a frissen megszületett gyermek helyét sokáig nem mosták meg, hogy az ördög magafajtának nézze, és otthagyja.
Később viszont a gyermeket szenes vízben mosdatták, hogy a gonosz ne érezhesse rajta a tejszagot.
A fiúk és lányok színekbe öltöztetése is e célból jött létre:
Ez főként az itáliai tájakon volt jellemző, majd innen indult világhódító útjára.
Azokra a házakra, ahol kisgyermek született, apró, szalagcsokrokat raktak ki.
Ezek színe kék, vagy rózsaszín volt, a gyermek neme szerint.
A hiedelem szerint a kék a menny színe, mely elriasztja a gonoszt ( a fiú gyermek ugyanis sokkalta fontosabbnak, védendőbbnek számított akkoriban).
A lány gyermekeket azért öltöztették rózsaszínbe, mert ez a bőr színe, tehát „láthatatlanná” teszi a gyermeket, sőt, egyszerre gondoskodik a leány lelkének tisztaságának megtartásáról is.
De emellett számos hiedelem szerint jártak még el, például bundára fektették a gyermeket, hogy göndör haja legyen, hideg vízzel locsolták, hogy ne legyen fázós, vagy éppen vörös borral mosták az arcát, hogy szép, piros orcája legyen.
