LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A bakteriológiai vizsgálati eljárások négy csoportba oszthatók: morfológiai, biológiai, biokémiai és szerológiai eljárásokra.
A morfológiai (alaki) vizsgálatok a baktériumok nagyságáról, alakjáról, szerkezetéről tájékoztatnak. A vizsgálat eszköze a mikroszkóp, amely a szabad szemmel nem látható mikrobákat megfelelően nagyítja. Többféle mikroszkóp van, közülük bakteriológiai vizsgálatra leggyakrabban a fénymikroszkópot használják, amelynek nagyítása 1000-1400-szoros. A legnagyobb nagyítást az elektronmikroszkóp adja (nagyítása 100000-szeres vagy még ennél is nagyobb).
A baktériumok alakja élő vagy elölt állapotban vizsgálható. A natív (élő) készítményben a baktériumokat testetlen állapotban vizsgálják, pl. olyankor, ha mozgásukat akarják megfigyelni. A natív készítményeket fáziskontraszt- vagy sötét látóteres mikroszkópban vizsgálják. Az előbbi a baktériumokat fénytörési különbségeik miatt teszi jól megfigyelhetővé, az utóbbi látóterében pedig fénylő testekként tűnnek fel. Gyakrabban vizsgálják a baktériumokat festett készítményekben. A tárgylemezen elölt baktériumokat rögzítik (fixálják) azért, hogy az utána következő festési eljárások folyamán ne mosódjanak le. A festési eljárás során a készítményt csak egy (egyszerű festés), vagy egymás után többféle (összetett festés) festékkel festik.
A biológiai vizsgálatok módszerei a tenyésztés és az állatoltás. A baktériumok a szükséges tápanyagok, hőmérséklet, hidrogénion-koncentráció (gyengén lúgos: pH 7,2) biztosításával mesterséges körülmények között jól tenyészthetők táptalajon. Sokféle táptalaj használható, melyek halmazállapotuk szerint lehetnek folyékonyak, félfolyékonyak és szilárdak; alkatrészeik, eredetük szerint lehetnek természetes (pl. vér, epe) és mesterséges (pl. agar) táptalajok.
