A bárányhimlő fertőző vírusos betegség. A fertőzésen a gyermekek nagy része átesik. A bárányhimlő vírusa azonos azzal a vírussal, amely felnőtt korban az övsömört okozza. Ezért feltételezik, hogy az övsömör voltaképpen nem más, mint valamiféle „újjáéledt” bárányhimlő. Vírusa gyermekkorunk óta az idegsejtek velőhüvelyében lappang, és a szervezet ellenálló képességének gyengülése esetén ismét tüneteket produkál. Sokáig azt hitték, hogy a bárányhimlő a himlő egy ártalmatlanabb fajtája. Csupán a XIX. század végén ismerték fel, hogy a bárányhimlő önálló betegség. A bárányhimlő közvetlen érintkezés útján, cseppfertőzéssel valamint levegő útján terjed. Az óvodások és iskolás gyermekeknél a leggyakoribb, mivel közöttük a közvetlen kontaktus miatt különösen nagy a fertőzésveszély. A betegség lefolyása általában problémamentes, semmiféle különleges kezelést nem igényel. A gyerekek gyakran elvakarják a viszkető hólyagokat. Az elvakart hólyag befertőződhet. Ezért viszketést enyhítő szerek használata javallott. Súlyosabb esetekben az orvos valamilyen Antihisztamin-készítményt rendel a viszketés csillapítására. Amíg valamennyi hólyag be nem gyógyult, a beteget lehetőleg tartsuk távol az olyan gyermekektől és felnőttektől, akik még nem estek át a bárányhimlő fertőzésen. A vírus a pörk alatt is jelen lehet. A betegség 2-3 hetes lappangási idő után fejfájással és lázzal kezdődik. Ezután kicsi, vörös foltok jelennek meg a bőrön, amelyek viszonylag gyorsan világos folyadékkal telt hólyagocskákká nőnek. A bárányhimlős bőrjelenségek elsősorban a törzsön és a fejen, valamint a lágyékban jelentkeznek, majd hamarosan az egész testen elterjednek. A hólyagocskák viszonylag gyorsan beszáradnak, és kellemetlen viszketésekkel járó sötét pörkké alakulnak. Egy-két hét múlva a tünetek megszűnnek, és a beteg ismét teljesen egészséges.