A dyslexia vagy más néven olvasási zavar egy elég komoly probléma egyes kisgyermekek esetében. Kevesen tudják viszont pontosan, hogy mit kell igazán olvasási zavarnak tekinteni. Sokszor megalapozatlanul használjuk ezt a fogalmat, mert esetleg olvasási zavarként kezelünk egy olyan problémát, amin valójában, ha nem ismernénk félre, könnyen lehetne segíteni. Kétségtelenül előfordul, hogy egyes nyilvánvalóan értelmes gyerekek nehezen tanulnak meg olvasni. Még a szakemberek is vitatkoznak azon, hogy milyen esetben beszélhetünk olvasási zavarról, és mi okozza ezt. Valószínű, hogy az olvasási zavarban szenvedő gyerekek nyelvi készségei több különböző mértékben csökkent. Pszichológusok általános nézete szerint a hiányosság az agyban és bizonyos izomműködésekben mutatkozik. Ez egyrészt a hangképzésben, másrészt a hangok emlékezetből való előkeresésében és kezelésében okoz zavarokat. Úgy vélik, hogy genetikai összetevője is van: a szokatlan hajlamot lehet örökölni a szülőktől. Nincs köze az intelligenciához, noha a problémára inkább az intelligens gyerekeknél figyelnek fel, és olvasási nehézségüket ezért hajlamosak lustaságnak tekinteni. Fontos, hogy egyértelműen megállapítsák a dyslexia diagnózisát. Ebben az esetben a gyerekkel megfelelően képzett gyógypedagógusnak kell foglalkoznia Egy másik gyermekkori beszédhiba a selypítés. Minden beszélni kezdő gyermek selypít: még nem sajátította el az összes hang képzésének módját; amit nem tud kiejteni, azt másik, hasonló hanggal helyettesíti. Előfordul, hogy ez szokásává válik, de néha csak egy másik, selypítve beszélő gyermeket utánoz. Egyik eset sem ok az aggodalomra, a selypítés rendszerint magától elmúlik.
Tetszik a cikk! :)
Nagyon örülök :)