LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Nem véletlen nevezik a könyvek könyvének. Az ókori keleti irodalmakból indul, meghatározza későbbiekben az egész európai kultúrát, gondolkodást és vallást, így kiemelkedő szerepe lett. Maga a kifejezés görög eredetű, jelentése könyvek és iratok, ismerete hozzá tartozik az általános műveltséghez. Ha művészetileg-irodalmilag nézzük, akkor minden műfaji formát megtalálunk benne, így az elbeszéléstől kezdve, a himnuszon át egészen a szerelmi dalig. Eredetét tekintve keresztény, de a korábbi terjedelmesebb része, az Ószövetség a zsidók szent könyve, ez a nagyobb csoport. A másik rész az Újszövetség iratait tartalmazza. A megnevezések alapja a következő: a biblia alapja őstörténet, visszanyúlik a kezdetekhez, oda, ahol Isten Ábrahámmal, Izsákkal, Jákobbal szövetséget kötött, a választott népet kivezette Egyiptomból Mózes vezetésével, aki megmutatta számukra Kánaánt, az ígéret földjét. A nép azonban nem fogadta el a feltételeket, a törvényeket folyamatosan megszegte, ezért Jeremiás próféta egy új, teljesen más szövetségről adott hírt. Az újszövetség Jézus Krisztus világra jöttével született, ki majd halálával megváltja az emberiséget, ezáltal békét és dicsőséget hoz a földre.
Az Ószövetség ezer év irodalmát tartalmazza a Krisztus előtti időkből, klasszikus nyelve a héber, de némely mű arámi nyelven íródott. Egyes bibliai könyvek megírása között évszázadok is elteltek. Az ókorban a fejlődésnek köszönhetően elkezdődött a múlt irodalmi emlékeinek vizsgálata és válogatása, ezt nevezzük kanonizálásnak. Az összeállítás szigorúan vallási alapon történt, végleges formáját a Krisztus előtti 1 században nyerte el.
Az Újszövetség az ókeresztény irodalom legfontosabb alkotásait foglalja magában, nyelve görög. Az első négy részt az evangélium alkotja, a szó jelentése örömhír. Első három könyve Máté, Márk és Lukács evangéliuma. A szerzők Jézus születéséről, életéről, tanításairól, az emberekért vállalt haláláról, ugyanazt a hagyományt használták. A negyedik evangélium Jánosé, a szeretett tanítványé. Elsősorban Jézusról beszél, de úgy, mint Istenről. Hatása az európai kultúrára és művelődésre felmérhetetlen, hiszen számtalan mű született e könyv nyomán, de leggyakrabban Jézus születését és kínhalálát dolgozták fel.
