LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Megújuló energia a napenergia, szélenergia, bioenergia/biomassza, vízenergia és a geotermikus energia. A biomassza magas energiatartalmú (cukrot, olajos magvakat tartalmazó) növényekből állítható elő. Hiszen a napsugárzást felhasználva a növényi szervezetek testükbe építve a különböző szerves és szervetlen vegyületeket, olyan tömeget hoznak létre, mely hatalmas mennyiségű energiahordozóként is értelmezhető. A megújulásuk forrása elsősorban a Nap, így a biomassza energiája szintén a napenergia egy megjelenési formája. A biomassza termelése elsődlegesen az élet fenntartásához kötődik, de meghatározott része energetikai célokra is hasznosítható. A biomassza tehát kiválóan alkalmas fűtésre, akár energia termelésére, bio üzemanyagok előállítására. Nagy előnye, hogy fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj stb) helyettesítésére használható, ezáltal pedig csökkenteni lehet, az ezek okozta környezetkárosítás mértékét, ráadásul ezek az anyagok gyorsan újratermelődnek, nem úgy, mint az évezredek során keletkező fosszilis energiahordozók. Magyarországnak jó adottságai vannak energianövények termesztéséhez.
Bioenergiát elő lehet állítani: . szilárd biomasszából gázosítás vagy égetés útján, illetve szerves anyagokból erjesztés segítségével.
A bioüzemanyagokat is biomasszából állítják elő, mely főként a mezőgazdasági termelésű növényekből keletkezik. Ezeknek 2 nagy fajtája van: a bioetanol és a biodízel. A biodízelt repcéből vagy napraforgóból esetleg más magas olajtartalmú haszonnövényből állítják elő. Míg az etanolt inkább cukorrépából, gyümölcsök, gabonák cukorerjesztésével vagy különböző kémiai reakciók segítségével nyerik. A szennyezőanyag kibocsátás az éves ciklus része, hiszen a fűtésre vagy üzemanyagként eltüzelt biomassza égése során az előző időkben) megkötött üvegházhatású-gázokat bocsátja a légkörbe, ily módon CO2 semleges, tehát használata alkalmas a globális éghajlatváltozás fékezésére. Ezenkívül, bekapcsolja a lakosságot az energia- és nyersanyag gazdálkodás egészébe, ezzel erősítve egy tudatosabb, a természeti környezet és a gazdálkodás összefüggéseit mélyebben értő és elfogadó szemlélet kialakulását.