Olyan előre látható, kalkulálható, felmérhető és pénzben kifejezhető kockázati helyzetekre létrehozott pénzalap, mely az előbbi tényekre alapozva meghatározott összeget beszedi, és azt megtakarítja. A bekövetkező kockázati helyzetben átvállalja a pénzügyi felelősséget és kifizetést teljesít az előzetesen szerződésben rögzítetteknek megfelelően. A biztosítás egy alapösszeg, melyet a kockázati közösség (biztosítottak) fizetnek be biztosítási díjként.
A biztosítás előnye, hogy a felmérhető kockázatokat egyenlő részre szétosztva, együttesen vállalják a jövőben felmerülő vészhelyzetek pénzügyi kockázatait. A statisztikailag felmért kockázat mértéke szétoszlik, és a résztvevők számának növekedésének arányában a befizetendő díj mértéke csökken.
A biztosítási szolgáltatások nyújtásáról, Magyarországon a Polgári Törvénykönyv illetve a Biztosítási Törvény rendelkezik, ezen rendelkezésektől csak a biztosított javára lehet eltérni. A biztosítók működését Magyarországon a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ) felügyeli.
A biztosításokat négy főcsoportba soroljuk, ezek az élet–; a baleset -; a vagyon – és a felelősségbiztosítás.
Az életbiztosítások az biztosított személy életére, életminőségére, egészségére hatással lévő események bekövetkezésekor térít különböző mértékben. A biztosítótársaságok gyakran egészségügyi nyilatkozat, vagy egészségügyi vizsgálat elvégzése után döntenek a fizetendő díjakról és a biztosítási események bekövetkezésekor fizetendő összegről.
A baleset biztosítások olyan élethelyzetekre jelentenek segítséget, amelyek kockázata nehezen felmérhető egy-egy személynél, de az azonos korcsoportoknak, vagy azonos tevékenységet végzőknek már jól kalkulálhatóak. Hasonlóan az életbiztosításokhoz az életre és az életminőség változásra is kockázatot vállalnak, de általában nem olyan mértékű összeget szolgáltatnak mint az előző típus. Díjuk általában alacsonyabb az előzőben tárgyalthoz képest.
A vagyonbiztosítások köre nagyon széles gyakorlatilag bármilyen olyan ingóságra vagy ingatlan dologra megköthetőek melyekre a biztosítók vállalkoznak. A káresemények köre is gyakorlatilag mindenre kiterjedhet. A díjak és szolgáltatási összegek is ennek megfelelően a napi pár száz forinttól a százezres, vagy akár milliós tételekig terjedhetnek.
A felelősségbiztosítások, a személy által másoknak okozott károk anyagi vonzatára ad segítséget. Legismertebb formája gépkocsi felelősség biztosítás, de létezik munkaköri és szolgáltatási felelősségbiztosítás is. A fizetendő díjtétel és a biztosító által vállalt kifizetés között általában ennél a biztosítási formánál van a legnagyobb különbség.
Különböző biztosítótársaságok, a négy főcsoporton belül rengeteg módozatot és változatot és típust kínálnak. Vannak egymással kombinált, megtakarítással kombinált biztosítások.
A biztosítás megkötéséhez különböző jogok és kötelezettségek kapcsolódnak. A kötelezettségek a díjfizetési és a közlési kötelezettség. Jogunk pedig a tájékoztatáshoz való jog.
A Magyar állampolgárokat a biztosítás hagyományos értelmében egy kötelezően megkötendő biztosítás terheli. Az aki gépkocsit üzemeltet (akkor is ha nem ő a tulajdonos) kötelező gépkocsi felelősség biztosítást kell kötnie. Nem hagyományos értelemben minden munkavállaló, illetve minden kiskorú személy (ők alanyi jogon) rendelkezik Társadalom Biztosítási jogviszonnyal. Ez azonban jelentősen eltér az előzőekben taglaltaktól, ezért itt nem tárgyaltuk.