LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az apró hibák elismerése és elnézés kérése némi gyakorlással könnyen és gyorsan elsajátítható. Nehézzé csak akkor válik a dolog, ha valamilyen „komoly” viselkedési hibát követünk el. Ilyesmi akkor következik be, ha másokat megbántunk vagy megsértünk azzal, hogy egy kedélyes társaságban – többnyire érthetetlen okból – heves vitát provokálunk, mindenki fölött állónak kiáltjuk ki magunkat vagy túlbecsüljük, mennyi alkoholt bírunk el. Ilyenkor nehéz megtalálni a megfelelő bocsánatkérő szavakat, és jó adag egészséges önbizalomra van szükség ahhoz, hogy a dolgokat egyenesbe hozzuk. Akinek nehezére esik, hogy személyesen elnézést kérjen a viselkedéséért, azt természetesen írásban is megteheti. Vannak azonban olyanok, akiknek ez sem személyesen, sem írásban nem nagyon megy. Az ilyen helyzeteken is átsegítheti az embert az őszinteség. Miért ne kezdődhetne így egy levél: „Nem találok megfelelő szavakat, hogy helytelen viselkedésemért elnézést kéjek. Csak annyit mondhatok, őszintén sajnálom.”
Szerencsére néha az derül ki, hogy a sértett a helyzetet jóval kevésbé találta sértőnek, mint maga az elkövető. Barátok, régi ismerősök, munkatársak és családtagok között a konfliktusok néha írásos, vagy szóbeli bocsánatkérés nélkül is rövid úton elintézhetők. Sok esetben elég néhány szál virág, amelyhez névkártya van mellékelve: „Elnézést kérek” vagy hasonló szöveggel. De küldhető egy zacskó édesség „vigaszként”, vagy akár egy tábla csokoládé is „idegcsillapítóként”. Aki biztos benne, hogy a sértettnek jó humorérzéke van, tréfás ajándékot is küldhet, például egy kaktuszt, amelyhez ezt a szöveget mellékeli: „Ennyire tüskés nem akartam lenni.”, vagy egy kilyukadt és összeesett lufit küld: „Én is így érzem most magam” üzenettel. Aki úgy érzi, hogy valamiért bocsánatkéréssel tartozik, kellő tapintattal megtalálja ennek a megfelelő módját.
Minthogy nincsen senki, aki elmondhatná magáról, hogy sohasem hibázott, szerencsére megvan bennünk az a velünk született hajlandóság is, hogy másoknak megbocsássunk. Csak kevesen mondhatják el magukról, hogy minden helyzethez kész megoldásuk van. De ha adott helyzetben végleg nem tudjuk, mit csináljunk, képzeljük magunkat a másik fél helyzetébe. Gondoljuk végig, hogy nekünk mi esnék jól és azután cselekedjünk ennek megfelelően.
