A böjt nem éhezés, mert a böjt második-harmadik napján az éhségérzet megszűnik. Természetgyógyász megközelítés szerint ez a külső táplálkozás belső táplálkozásra való váltásával magyarázható. Tudományos megközelítés szerint pedig annak köszönhető, hogy a szervezet sav-bázis háztartása eltolódik savi irányba, és ez automatikusan csökkenti azon hormonok termelődését, amelyek az étvágyat fokozzák.
A böjt és a fogyókúra
A böjtölés nem fogyókúra, nem szabad összetéveszteni semmilyen divatos diétairányzattal! A böjt során néhány kilótól megszabadulhatunk ugyan, de ez a testsúlycsökkenés a néhány napos böjtök során csak minimális, és nagy részben vízből történik.
A böjt befejeztével az előző testsúly helyreáll. Az egészséges testtömeg megszerzéséhez a helyes út: megfelelő étrend, sok mozgás. De a böjtöt felhasználhatjuk arra, hogy az 1-2 napos böjt után könnyebb megpróbálkozni az életmódváltással, és áttérni a diétás, zsír- és kalóriaszegény étrendre.
Az elsalakosodás
Egyes források szerint a bél főmunkaideje a kora reggeli mélyalvási szakaszban kezdődik. Dél körül lelassul, este már csak minimális munkát fejt ki. Ha a belek mozgása és ezzel együtt a béltartalom keveredése és továbbszállítása egyre jobban romlik, a bél tartalma megreked. Ha az utolsó táplálékfelvétel este túl későn történik, a bél tartalma a következő órákban elkezd
erjedni és rothadni. Eközben káros méreganyagok keletkeznek. Székrekedés esetén ezek a bomlástermékek sokáig időznek a bélben, és lerakódnak a bélfalon, illetve felszívódnak, és a sejtekben, kötőszövetekben felhalmozódnak. Ezt a folyamatot hívják salakosodásnak.
1: A bélműködés a szervezet szabályzásától függ, aminek fő befolyásoló tényezője az elfogyasztott táplálék. Hatására megindul az emésztőenzimek termelődése, függetlenül attól, hogy reggel van-e, vagy késő este.
2: Az emésztőenzimek ki is fejtik hatásukat: ekkor már nem beszélhetünk húsról vagy zöldségről, ami rothadni és erjedni tud a bélben, hanem többek közt peptidekről,
diszacharidokról és zsírsavakról.
Hashajtás és annak veszélyei
A böjtölést ajánlók szerint a böjt alapos hashajtással kell kezdődjék:
- beöntéssel
- kolon-hidroterápiával
- keserű vagy Glaubersós oldattal
- keserű gyógyvizek éhgyomorra történő elfogyasztásával történhet.
A böjt célja a bélműködés egészségének rendezése. Egészséges ember bélműködésének a böjt nem árt, de beteg bél esetén kockázatos lehet! Ismert tény, hogy a hashajtó gyógyszerekhez a szervezet hozzászokhat, aminek következménye a bél renyheség lesz, nem a jó bélműködés
kialakulása, helyreállítása.
A böjt veszélyei
1. Az egyszerű cukrok helyett a májban és az izmokban raktározott keményítőnek, a glikogénnek a lebontásából szerzik meg a sejtek a működtetésükhöz szükséges energiát.
2. Két-három nap után ezek a tartalékok is kiürülnek, a máj más anyagokból állítja elő a glükózt (ekkor az energiát egyre inkább a zsírból nyeri).
3. Hosszabb böjt után a fehérjék bontása is elindul, ami kb. 20% fehérje- és 80% zsírégetést jelent.
A böjt következményei
- a vércukorszint csökken hosszútávon a cukorháztartászavara alakulhat ki.
Következmény: hypoglikémia - felszaporodnak a zsírbontás melléktermékei, mint pl. az aceton a vérben, savas jellegű
salakanyag-felszaporodást okoznak.
Következmény: gyengeség, hányinger, hányás, légzészavar, kóma - külvilág és belső szerveink legintenzívebb kapcsolatát a légzőszervek jelentik, testünk kitakarítása itt indul meg.
Következmény: légúti hurut különböző formáinak felbukkanása - idegrendszeri hatások jelennek meg (a szénhidrátok hiánya miatt).
Következmény: fokozott ingerlékenység, nyugtalanság, viszont javuló problémamegoldó képesség jellemző. - A szervezetben felszaporodnak a KORTIKOIDOK.
Következmény: nő az immunrendszer hatékonysága, de tartós hatás esetén az erek károsodhatnak. - A böjt következtében nem megfelelő a vitamin és nyomelem ellátottság.
Következmény: Például a KÁLIUM megfogyatkozása izomgyengeséget, szorulást, apátiát okozhat.