LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Lev Tolsztoj szerint a boldog házasságok hasonlítanak egymáshoz, de minden boldogtalan házasság a maga módján az. Újabb kutatások megcáfolni látszanak ezt a tételt, s kimutatják, hogy épp a boldogtalan házasságokban sok a közös vonás: általában szegényes kommunikáció és a konfliktusok elmérgesedése jellemzi azokat.
Téves viszont az az elképzelés, hogy a boldog házasságokra a konfliktusok hiánya jellemző. Ma már tudjuk, hogy a konfliktusnak pozitív szerepe, funkciója is lehet, ha nem érinti a házasság alapjait, a hatalmi struktúrát vagy az önértékelést.
Minden házasságban keletkeznek nézetkülönbségek vagy akár ellenséges érzelmek (harag stb.) egymással szemben. Ha a házastársak önbizalma elég erős és biztosak kapcsolatukban, akkor képesek őszintén és építő jelleggel kifejezni egymás iránti negatív érzéseiket is. Ha viszont bizonytalanok, többnyire igyekeznek elfojtani az ellenséges érzelmeket és kerülik a nyílt konfliktust, de ez ellenszenv kialakulására vezethet és megmérgezheti a kapcsolatot. Minél inkább elfojtják az ellenérzéseket, annál veszélyesebb a konfliktus, amely végül kitör. Az önbizalomhiány és a kapcsolati bizonytalanság magyarázza a látszatharmóniához való görcsös ragaszkodást, a merevséget, amely természeténél fogva törékenynek bizonyul, mihelyt a feszültség, a nyomás fokozódik.
A konfliktusok kirobbanásának leggyakoribb területei: a nemi élet, a szülőkhöz (anyóshoz, apóshoz) való viszony, a barátokhoz való viszony, a szabad idő eltöltése, a gyermeknevelés, a gazdálkodás és a háztartási munkamegosztás, s végül az étkezési, valamint lefekvési-ébredési szokások. Gyakori vitatémák az együttlét és elkülönülés, az egység és az egyéniség összeegyeztetése stb. A túlságos zártság és az erőltetett együttlét feszültségeket teremt és konfliktusokhoz vezet.
