A bornak fajtái között három szín különböztetünk meg. Van a fehér, amely fehér szőlőből készül, a halványtól az aranyló árnyalatig. Van a rozé, amelynek árnyalatai a rózsaszínből tevődnek össze. A vörös bornak a vöröstől egészen a mély bordóig terjednek árnyalatai. A borokat cukortartalmuk szerint is megkülönböztethetjük a bortörvény szerint, a felosztásuk a következő: van a száraz bor, amikor is a cukortartalom kevesebb, mint 4 gramm/liter, a félszáraz típusnál 12 g/l, még a félédesnél 12-45g/l, és az édesnél 45g/l, vagy pedig annál feljebb van a cukor tartalom.
Tipikusan a fajtákat nézve a következő borfajtákat különböztethetjük meg: léteznek az úgynevezett asztali borok, amelyek osztályokba soroltak és megyei fajlistákban szerepelnek, általában síkvidékről származnak. Nevük lehet fantázianév is.
A tájbor földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok, melyek az adott földrajzi-egység terméséből származnak. Ezek az asztali borok legjobbjai, származási helyük a címkén található. Így például fajtái: Alföldi kékfrankos, Duna melléki chardonnay, Balaton-melléki Irsai Olivér, stb. Léteznek úgynevezett védett eredetű borok is, amely meghatározott termőhelyről származik, egyedi kezdeményezésű és szabályozású termék. Földrajzi eredete egyedileg a borvidékre, vagy azon belül egy kisebb területre határolódik, termesztése, készítése szabályozott. Ebben a kategóriába tartoznak a tokaji borkülönlegességek, a Debrői hárslevelű és az Egri bikavér, az Izsáki Arany Sárfehér a Kunsági borvidékről, Somlói furmint, Hárslevelű, a Juhfark és az Olaszrizling.
Címkékegyedi technológia. földrajzi eredet színük
Ezt mindenképpen olvasd el!
A borkészítésről
Az erjesztés az élelmiszerek tartósításának egyik legősibb természetes módszere. A világon évente több mint 70 …