LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Amikor Buddha megszületett, az apja, a király, nagy reményekkel volt teli, a fiát illetően. A bölcsek azt jósolták a királynak, hogy a herceg majd rendelkezni fog a nagyság minden jelével: vagy nagyszerű uralkodó lesz belőle, vagy nagy igazságok bölcs tanítója. Azt, hogy melyik a kettő közül, neki magának kell majd eldöntenie. A király azt akarta, hogy a fiából is nagy király legyen, olyan, mint ő. Elhatározta, hogy nem engedi a fiát a palotán kívülre és ennek megfelelően egy tökéletes világot tárt a herceg elé. A király mindent megadott a hercegnek, amire vágyott, azonban egy napon a herceg kilovagolt a palotán kívülre. Találkozott ott először egy öreg emberrel, majd egy beteg emberrel, és végül egy halott embert is látott. Előtte még soha nem tapasztalt ilyet, nem értette ezeket a dolgokat. Tudomásul kellett vennie, hogy idővel mindenki megöregszik, minden test, függetlenül attól, hogy gazdag vagy szegény, hogy jó vagy rossz, megbetegedhet, és végül, hogy mindenre halál vár, ami él.
A palotába visszaérvén csodálatos hír várta, megszületett a fia. Csodálatos hír volt ez, de ő mégsem tudott neki örülni, mert most már tudta, hogy ő is bármikor megbetegedhet, később megöregszik, és végül meghal.
A herceg elhatározta, hogy útnak indul és megkeresi azt a dolgot, ami nem hervad el és nem hal meg. Elhatározta, hogy otthontalanul fog élni és a tökéletes lelki nyugalmát fogja keresni.
Egy évet két idősebb emberrel élt, akikkel meditáltak és ennek köszönhetően el kezdett megnyugodni, de nem találta meg, amit keresett, ezért tovább lépett.
Találkozott további öt emberrel, akik szintén keresgéltek. Azt tanulta ezektől az emberektől, hogy ha megtagadja a testétől, amit kíván, felszabadítja a szellemét a magasabb dolgok iránt. A herceg állandóan ételre vágyott, így elhatározta, hogy éhezteti testét.
Hat esztendő éhezés után csak egyetlen dolog volt, amiben biztos volt, az pedig az, hogy az éhhalál küszöbén áll. Amíg ült és várta a halált, eszébe jutott egy emlékkép a gyermeki időből, amely békés volt. Ez az emlék megtöltötte energiával és arra gondolt, hogy ha megtalálta a békét gyermekként, szép ruhában, teli hassal, akkor nem kell tovább éhezzen és újból rendesen kezdett enni.
Leült egy fa tövében és elhatározta, hogy addig nem kel fel, míg meg nem találja az igazságot, a megvilágosodást, az öntudatra ébredést. Ekkor meglátta az előző életeit, azt, hogy egyik életének tettei hogyan hatnak a következőre. Látta, hogy az élet egy kerék és nincs kiút a születés-halál-újjászületés körforgásból. Rájött, hogy a halál elől nincs menekvés, de arra is, hogy ha nem fél a haláltól, akkor nincs hatalma felette.
Lassan megértette, hogy úgy kerülhetjük el a szenvedést, hogy megszabadítjuk magunkat attól, hogy bárkit vagy bármit akarjunk, és mindig készen álljunk adni és befogadni. Megtalálta a megvilágosodást, és Buddhává lett, a tudatára ébredt emberré.
Szuper! :)
Minden ami buddhizmus, az jöhet! :)