LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az emberi testben 206 csont található. A csontok az emberi élet során állandóan megújulnak. Ez a folyamat felborulhat hormonváltozás során vagy különböző belső szervi megbetegedés következményeként. A csontokat alkotó szerves és szervetlen alkotórészek csökkenni kezdenek.
A csontritkulás kortól, nemtől függetlenül alakulhat ki.
A csontritkulást két csoportba sorolhatjuk. Elsődleges és másodlagos csontritkulás.
Az elsődlegesről beszélünk mikor önálló betegségként jelentkeznek a tünetek.
Másodlagos mikor más betegségekhez társulva alakul ki.
Elsődleges csontritkulást még két csoportba oszthatjuk. Elsősorban a változó korban a 45-60 éves nőknél a hirtelen csökkenő nemi hormon következményeként lép fel. Ritkább esetekben a férfiaknál is előfordulhat. A csontok szivacsos csontállománya csökken emiatt a csontok, csigolyák törékenyebbek lesznek, könnyebben megroppannak. Másodsorban pedig az időskorban mikor a szervezet csontképző tevékenysége lecsökken, ilyenkor az idős embereket gyakrabban éri csonttörés elesés következtében mely lassabban gyógyul.
A csontritkulás kialakulását elősegíthetik egyes rizikó tényezők. Ilyen a dohányzás, kevés kálcium bevitel, bizonyos gyógyszerek rendszeres szedése, változókor, sok kávé fogyasztása, genetikai hajlam.
Másodlagos csontritkulás előfordulása főleg olyan betegségeknél alakul ki ahol a szervezet a megfelelő mennyiségű kálcium felszívódására nem képes. Ilyen betegségek különböző belgyógyászati megbetegedések. A máj, vese, pajzsmirigy problémák. Valamint kialakulhat mozgásszervi betegségeknél is.
A csontritkulás kezdeti tüneti sűrűn fellépő hát- és derékfájdalom. Melyet sokan nem vesznek komolyan így a betegség kezelése sem kezdődik időben. A későbbi a fájdalom erősödik a csigolyák, megroppannak, eltörhetnek észrevétlenül. A betegek a hátukat nem tudják egyenesen tartani. Szemmel láthatóvá válik a hát domborulatának fokozódása valamint a testmagasság csökkenni kezd. Megváltozik a gerinc terhelése a test egyre jobban meggörnyed a járás bizonytalanná válik. A csontok törékenyebbé válnak. Könnyen alakul ki csonttörés, combnyaktörés, csigolya törés.
A csontritkulást a reumatológus orvos állapítja meg. A panaszok és a rizikó faktor alapján írja ki a vizsgálatokat.
Laboratóriumi vizsgálatkor a szervezet kálcium-foszfor anyagcseréjét vizsgálják. Ezt követően röntgenvizsgálatot végeznek melyen a csontok állapotát vizsgálják. Kezdődő csontritkulást a röntgen még nem mutatja ki.
A csont sűrűségmérő készülékkel nagy pontossággal megállapítják az elváltozás mértékét. Ilyenkor a test több részén elvégzik a vizsgálatot.
Az orvos dönti el, hogy milyen időközönként ismétlik meg a vizsgálatokat.
A vizsgálatok korlátozás nélkül megismételhető (kivétel a terhesség időszaka) .
A már kialakult csontritkulást több fajtaképen kezelhetnek. A kiírt terápia figyelembe veszi a beteg állapotát a csontritkulás típusát előrehaladottságát.
Gyógyszeres kezelést írnak fel mely a beteg állapotához állítanak be. A gyógyszerek egy része a fájdalmat csillapítja a másik része pedig a csontképződést segíti elő.
Kiegészítő kezelés a fizioterápia, mellyel a izmok vérkeringését serkenti valamint fájdalomcsillapító hatást fejt ki.
Mozgásterápia, gyógytorna, mely az izomrendszert mozgatja át így a test kevésbé lesz sérülékeny. A tornát gyógytornász segítségével, felügyeletével kell elsajátítani, majd végezni. Nagyon hatásos testmozgás még az úszás mely minden izomcsoportot jótékonyan átmozgat.
Fontos a megfelelő étrend beállítása, amivel pótolni tudjuk a fontos ásványi anyagokat a szervezet számára.
Megelőzésként az orvos alkalmazhat női változó korban hormonokat ami gátolja a csontritkulás kialakulását. Valamint ajánlott a megfelelő étkezés, testmozgás.