A dévérkeszeg legfőbb külsőleges ismertetőjegyei: a test magassága a hosszúság egy harmad részéig terjedő; a szája kissé torok felé nyíló, zuga az orrnyílás tájáig ér. Keszeg néven a magyar halászság mindig a széles, lapos, ezüstös pikkelyű halat érti. Színe szerint a dévérkeszeg hátrésze feketés, oldalai sárgás-fehérek, néhol ezüstösbe húzók, a pikkelyeken sok apró fekete pont található; torka vöröses árnyalatú, hasa fehér; valamennyi úszója kékesfekete – palaszínű – a szeme körül pedig aranysárga, feketén pontozott. Ívásuk május, június hónapban van, ám néha júliusba is áthúzódik. Megjegyzendő, hogy ivás idején a nőstény keszeg testfelszínének vérerei nagyon megduzzadnak, a színüket vörösesre változtatják, helyenként az egész felület „vérző” látványt nyújt. Az ívás nagy pocskolással jár. A dévérkeszeg az egyik legkeresettebb hal szerte a világon, akárcsak a magyarországi piacokon is, így tömegesen, nagy hálókkal halásznak rá. Egyszerre több száz egyedet tudnak így befogni egyetlen hálóval. A dévérkeszeg lassúbb folyású vizekben, tavakban és mocsarakban is megél. Szereti az agyagos és iszapos, hínáros feneket; általában „seregesen” jár és egész nyáron keresztül a hínáros vízfeneket túrja, hogy táplálékát beszerezze, amely növényekből és apróbb vízi állatokból áll. Hazánkban a dévérkeszeg súlya elérheti akár a 4-5 kilogrammot is. Az ilyen nagyságú dévérkeszeg gyönyörűen úszik, különösen a lassú kanyarodásai szépek. Húsa fehér, ám annak ellenére, hogy szálkás, mégis igencsak jóízű, emiatt az emberek egyik legkeresettebb eledele a halfélék közül.