Dilemma

Együnk, vagy ne együnk?
Egy vegyesen táplálkozó ember számára nyilvánvalóan ilyen egyszerű eme bonyolult életmód megfejtése. Az átlag ember számára kész kálvária már csak a gondolat is, hogy nem ehet húst, meg tojást, meg sajtot sem, és amikor végére ér a nem fogyasztható étkek sorának, már csak egy kérdés maradt: akkor mit ehetek?
Számunkra ez, az egyelőre idegen életmód egy gyötrelem. Zöldség zöldséggel, úgy elkészítve, ahogy szinte soha nem kívántuk, ahogy soha nem kóstoltuk. A legfájóbb azonban az, hogy vége a jó kis szalámis és sonkás szendvicseknek, a klassz rántott húsoknak, oda az imádott pörkölt, a csodás szárnyas, marha és disznó ételek.
Talán szeretjük a zöldségeket, de hétfőtől vasárnapig bizonyára nem. Ráadásul mérlegelnünk is kell, hogy akarjuk a változást, vagy sem, sőt, ami a legkevésbé kívánatos, mert nem szeretjük, dönteni is kell.
Ha foglalkoztat egészségünk megőrzése, bizonyosan hallottunk, vagy olvastunk néhány információt a vegetarianizmusról, és az is természetes, hogy nem csak pozitív megvilágításban.
Tapasztalatok bizonyítják, hogy kicsi korban gyermekeink számára a vegyes étkeztetés a legmegfelelőbb, de ellenpéldák is akadnak nagy számban.
Őszinte vallomások láttak napvilágot. A megkérdezettek vallottak arról, miért hezitálnak életmódot váltani, és lemondani minden állati eredetű étekről. Egyértelműen az információhiány okozza a döntésképtelenséget, így hát azt javasoljuk mindenkinek, aki azon gondolkodik, hogy kipróbálná, szerezzen megfelelő mennyiségű adatot a témáról, és ha van lehetősége, beszélgessen egy vegetáriánussal. Kérje meg, hogy mutassa meg, hogyan él, hogyan készíti ételeit, hogyan változott meg az élete, mióta változtatott.
Felelős döntést csak elegendő tudásanyag megszerzése után lehet hozni.