LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az egészség, mint dinamikusan változó egyensúlyi állapot az egyes életszakaszokban különbözőképpen nyilvánul meg. Az életszakaszok minőségileg megkülönböztethetők, ezek élettani, pszichés és a szociális változásokkal egyaránt járnak. A változás és a fejlődés folyamata nem egyenletes. A csecsemő- és pubertáskorban a fejlődés gyors, ez felnőtt korban kiegyenlítettre vált. A leépüléskor a felnőttkor vége felé kezdődik meg, majd az aggkorban ismét felgyorsul. A fejlődés és a leépülés nem halad párhuzamosan az egyes szakaszokban. A csecsemőkorban a testi fejlődés, a kisgyermek- és pubertáskorban emellett az értelmi és érzelmi fejlődés, fiatal felnőttkorban a pszichoszociális fejlődés túlsúlya a jellemző. Idős korban a kedvezőtlen szomatikus változások mellett sokan társadalmi szerepekben élik ki magukat a sikerért. Az egészségi állapot általában azoknak a külső és belső viszonyoknak az összessége, amelyek között valamely személy vagy dolog létezik, s melyek az illető személyt vagy dolgot hosszabb-rövidebb ideig jellemzik. Az egészség relatív jellegéből következik, hogy az egyes ember egészségi állapotát nehéz biztonsággal meghatározni. Ezt a gyakorlatban úgy végzik, hogy az egyes személy vizsgálata során kapott mérési eredményeket, észleleteket összehasonlítják egy egészségesnek tekintett személy állapotának átlagával, az úgynevezett normál értékkel. Jelentősebb kedvezőtlen irányú eltérés esetén nyilatkoznak, hogy az illető egészségi állapota nem megfelelő, tehát beteg. Jó példa erre a vérnyomás értékének, vagy a testsúlynak a minősítése. Az egészségi állapot fogalmát a társadalom-orvostan egy adott népességcsoport egészségének megnevezésére használja. A népességcsoport egészségi állapotát jellemezni lehet az illető lakosság átlagos élettartamára, megbetegedésére, kórházi ápolására, halálozására, táppénzes eseteire, rokkantságára, valamint a reprodukcióra vonatkozó adatokkal is.
