A közelmúlt néhány szokatlan időjárási jelensége felveti azt a kérdést, hogy Földünk éghajlata az utóbbi időkben jelentősen megváltozott e.
Miután a 60-as években az Atlanti óceán lehűlt és az északi sarkvidéken a hőmérséklet lesüllyedt, néhány tudós egy új, „kis jégkorszakról” beszélt. Ezek a megfigyelések azonban nem voltak elegendőek ahhoz, hogy belőlük a Föld általános lehűlésére lehessen következtetni. Ma arról vitatkoznak a tudósok, hogy várható e a következő évtizedekben globális, az egész Földre kiterjedő felmelegedés. Ez létrejöhet az emberi tevékenység hatására is, melynek következtében egyre több, az üvegházhatást elősegítő olyan gáz jut a légtérbe, mint a fluor-klór-szénhidrogének, metán és széndioxid. A természetben lezajló olyan események, mint a tengeri áramlatok helyzetének változása, vagy a grönlandi gleccserekből a tengerbe jég mennyiségének változása befolyásolhatja a levegő körforgalmát, és ezzel változást idézhet elő az éghajlatban. Összességében azonban eddig csupán csekély hőmérséklet emelkedést lehetett észlelni. Az éghajlatkutatóknak az utóbbi évtizedek globális klímaadatait vizsgálva kell egy esetleges globális hőmérséklet-változás bizonyítékai után kutatni. Ehhez tartoznak az olyan rendkívüli események, mint az aszály, a hűvös, esős nyarak, vagy az enyhe telek besorolása, és értékelése.
Az eljövendő idők éghajlati kutatásainak fontos területe lesz a megfigyeléseknek a kiértékelése és az éghajlati viszonyok változásainak és azok következményeinek előrejelzése.
Címkékéghajlat éghajlati változás klímaváltozás
Ezt mindenképpen olvasd el!
Rio de Janeiro városa
A várost spanyol telepesek alapították 1565-ben. Jelenleg 6,230 millió lakosa van és a város területe …