A hétköznapi ember számára tudatosult, hogy nem minden él örökké. Ugyanez érvényes a világűrben is. Egyszer a csillagok is eltűnnek majd az égboltról, vagy épp újak születnek. Egyik csillag halála több tucat csillag születését indítja be egy távoli, sötét porfelhőben. Ugyanis a csillagok pórfelhőkből jönnek létre, alapvetően hidrogénből. De nem magától, egy közeli csillag lökéshulláma kelthet zavart egy gázfelhőben. Amint ez megtörténik, elkezdődik a gáz összehúzódása. Ez a folyamat több százezer évig is eltarthat. Ahogy sűrűsödik a gáz, egyre nagyobb lesz a nyomás és hőmérséklet. Amint eléri azt a pontot, ahol a feltételek megfelelőek a fúzió beindulásához, a csillag felragyog, és a körülötte lévő porkorongot „elfújja”. De lehetséges, hogy egyszerre több csillag is kialakul ugyanazon gázfelhőből. Ilyenkor beszélünk kettős-, hármas-, sőt akár még négyes rendszerről. Ezek a csillagok olykor-olykor pár óra alatt megkerülik egymást olyan közel alakulnak ki. A leghíresebb ilyen kettős rendszer, a Perseus csillagképben, a medúza szeme, ami az Algol nevet viseli.
De előfordul, hogy nem jön létre a nyomás és a hő a magfúzió beindulásához, és ilyenkor egy nagy, de hideg golyó lesz az eredmény, amit a tudósok „barna törpének” neveztek el.
A Naphoz legközelebbi csillagszületési régió az Orion-köd, melyben jelen pillanatban is óriási csillagszületés zajlik.
Tehát alapjába véve, csillagoknak kell meghalni, hogy új csillag születhessen, mivel ez egy láncreakció. Egy csillag halála egy új csillag, vagy csillagok születését okozza, majd azok halála még többet és ez a folyamat addig tart, amíg van elegendő anyag az Univerzumban.
Címkékcsillagok csillagszületés gáz gázfelhő por porfelhő Univerzum
Ezt mindenképpen olvasd el!
Betegségek a kullancstól
A kullancsok állttal terjesztett két legismertebb betegség a Lyme-kór és az agyhártya- és agyvelőgyulladás. A …